Ha feltette volna a kezét, talán még élne

A kommandósok az Oszama bin Laden megölésére szóló felhatalmazással indultak akcióba a terroristavezér pakisztáni rejtekhelye ellen – jelentette ki az amerikai NBC televízió kedd esti híradójának nyilatkozva Leon Panetta, a CIA igazgatója. <br />

MNO
2011. 05. 04. 9:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A felhatalmazás, amivel rendelkezünk, Bin Laden megölésére szól. És ezt egyértelművé tették. Ugyanakkor, a (kommandósok) harcszabályai szerint, ha hirtelen felemelte volna a kezét és felkínálta volna, hogy fogják el, akkor természetesen módjukban állt volna elfogni őt. Ilyen lehetőség azonban soha nem állt elő” – mondta a televíziónak Panetta arra a kérdésre válaszolva, hogy Obama elnök Bin Laden elfogására, megölésére avagy mindkettőre adott utasítást. Arra a felvetésre, hogy ezt miért nem lehetett volna már az iraki háború kezdetekor, sok ember életét megmentve megtenni, Panetta kijelentette: „Nem hiszem, hogy lett volna egy másik alkalom, ami lehetőséget nyújtott volna arra, hogy elfoghassuk, és hogy egy olyan akciót hajtsunk végre, mint ez.”

A CIA igazgatója, miként a Time magazinnak, az NBC-nek is úgy nyilatkozott, hogy a pakisztániak semmit sem tudtak a bevetésről. Mivel az akciót egy helyőrséggel rendelkező városban hajtották végre, a forgatókönyvek között az is szerepelt, hogy a pakisztániak megpróbálhatják elfogni az amerikai erőket. „Ezért voltak a helyszínen tartalék helikopterek” – mondta. Panetta elmondta, hogy miután közölték velük a Bin Laden elleni akció hírét, a pakisztániak első reakciója az volt, hogy gratuláljanak. „Vagyis tudták, hogy mit akartunk tenni” – mondta.

A családtagokra a pakisztániak vigyáznak

A hírszerzési főnök szerint Bin Laden családjának életben maradt tagjai jelenleg pakisztáni őrizetben vannak. A CIA kérte, hogy további információgyűjtés céljából kihallgathassa őket, amire a pakisztániak ígéretet tettek.

Leon Panetta meggyőződését fejezte ki, hogy a Bin Laden holttestéről készült fotókat előbb-utóbb közreadják, amit ő személy szerint támogatna azért, hogy Amerika bebizonyítsa a világnak: képes volt megölni a terroristavezért. „Láttam őket. Elemeztük őket és nem kérdéses, hogy ez Bin Laden” – mondta. Megismételte azt az állásfoglalását, hogy Bin Laden megölése nem jelent egyet az al-Kaida elpusztításával. „Továbbra is meg akarják majd támadni az országunkat. Azt hiszem, továbbra is ébereknek kell lennünk és folytatnunk kell az erőfeszítéseinket, hogy legyőzzük ezeket a fickókat” – mondta.

Panetta megkerülte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy valóban a vízbe fojtást imitáló kényszervallatással (waterboarding) megszerzett információk alapján jutottak-e el Bin Ladenhez. Válaszában azt mondta: „kicsit nehéz azt mondani”, hogy minden csak egy forrásnak volt köszönhető. Elismerte: több őrizetest „durva vallatási technikáknak vetettek alá”, és „nyitott kérdés marad”, hogy más megközelítéssel ugyanahhoz az információhoz jutottak volna-e. Leon Panetta az NBC-nek kijelentette, hogy a rendelkezésre álló információk alapján Moammer Kadhafi líbiai vezető még életben van.

A háborús térképek alapján keresték Bin Ladent

Oszama bin Laden megtalálásában az orosz titkosszolgálatnak is része volt – írta a Komszomolszkaja Pravda című orosz napilap rendszerint igen jól tájékozott katonai tudósítója a lap szerdai számában. Viktor Baranyec emlékeztetett rá, hogy nem sokkal a New York-i ikertornyok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett merénylet után, amikor az Egyesült Államok az afganisztáni hadműveletet készítette elő, a Pentagon Moszkvában járt képviselői kérték az orosz kollégákat, hogy osszák meg velük a Bin Laden főhadiszállásáról szóló információikat.

Akkor az „afganisztáni szovjet háború” (1979–1989) katonai térképeit tették eléjük, s azokon mutatták meg a legvalószínűbb helyeket a pakisztáni–afganisztáni határon. Később ezek a feltételezések helyesnek bizonyultak, de Bin Ladennek minden támadás alkalmával sikerült egérutat nyernie. A továbbiakban az amerikai fél többször meghívott Washingtonba – részben már nyugállományba vonult, de korábban Afganisztánban szolgáló – magas rangú orosz tiszteket és katonai hírszerzőket konzultációkra.

Baranyec „nem hivatalos információi” szerint az orosz titkosszolgálatok két csoportot szerveztek muzulmán felderítőkből, akiket az orosz Kaukázusból menekülő terroristákként dobtak át Tádzsikisztánon és Üzbegisztánon át Afganisztánba. E „saját forrásból” Moszkva jutott ahhoz az értesüléshez, hogy Bin Laden végképp áttelepült Pakisztánba. Ehhez a hírhez a Pentagon is hozzájutott saját csatornáin. Mintegy másfél évvel ezelőtt a két fél közösen úgy ítélte meg, hogy Bin Laden „végleg letelepedett valahol Pakisztán falvaiban”, és mindkét fél folytatta a keresését. A feladatot azonban nagyon megnehezítette, hogy a pakisztáni „népi hírszerzés” – az al-Kaida szimpatizánsai – és a pakisztáni titkosszolgálatok számos munkatársa védte Bin Ladent.

„Ezúttal is egy áruló segített, aki követelte a Bin Laden fejére kitűzött 25 millió dollárt, bár a hírek szerint az amerikaiak készek lettek volna akár 50 milliót is fizetni.” Amikor tavaly már pontosan lehetett tudni a rejtekhelyet, Pakisztánba turisták és üzletemberek képében, különböző országokból megérkeztek a különleges egység tagjai, akik hozzáláttak a villa elleni hadművelet előkészítéséhez – írta Baranyec. Emlékeztetett rá, hogy Anatolij Szafonov, az orosz államfő különleges megbízottja a nemzetközi terrorizmus elleni harc kérdéseiben tavaly a RIA-Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: „Bin Laden ügyében az orosz és az amerikai titkosszolgálatok között nincs semmiféle eltérés. E téren az amerikaiakkal teljes egyetértés van, mind jogi, mind gyakorlati, mind operatív téren. Elfogása vagy megsemmisítése inkább technikai kérdés, idő kérdése.”

Bush nem Obamával ünnepli Bin Laden halálát

George W. Bush nem fogadta el Barack Obama meghívását arra az ünnepségre, amelyet az Oszama bin Laden megölése alkalmából tartanak csütörtökön a közel tíz évvel ezelőtti terrortámadások egyik fő színhelyén, a manhatteni Ground Zerónál – közölte kedd este a volt amerikai elnök hivatala. „A volt elnök megtisztelőnek veszi a meghívást, de továbbra sem akar túlságosan reflektorfénybe kerülni” – közölte szóvivője, David Sherzer.

Obama jelenlegi amerikai elnök beszédet mond az ünnepségen, és találkozik néhány olyan családdal, amely elveszített valakit a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokban. Obama vasárnap este felhívta telefonon Busht, hogy tájékoztassa őt a Bin Laden elleni sikeres akcióról, majd a volt elnök közleményt adott ki, amelyben gratulált Obamának, az amerikai erőknek és a hírszerzésnek a „jelentős eredményhez”. Sherzer hozzátette, hogy Bush elnök „együtt ünnepli minden amerikaival, hogy megnyerték a terror elleni háborúnak ezt a fontos csatáját”. Miután a terrortámadások nem sokkal Bush első hivatalba lépése után történtek, az elnök elindította „a terror elleni háborút”, amelyben az egyik fő cél Bin Laden kézre kerítése volt, de ez második hivatali ideje végéig sem sikerült.

Barack Obama népszerű

Barack Obama amerikai elnök népszerűsége kilenc ponttal 56-ra nőtt az utóbbi hónapban, amihez feltehetőleg hozzájárul az a körülmény, hogy az erről szóló két felmérést hétfőn végezték el, már azután, hogy az elnök bejelentette az Oszama bin Laden terroristavezér elleni sikeres akciót.

Az egyik felmérést a The Washington Post című napilap a Pew kutatóintézettel közösen, a másikat pedig a USA Today a Galluppal közösen végezte el. Noha Bin Laden megölése nemcsak Amerikában, hanem az egész világon szenzáció, az ilyen és ehhez hasonló események általában gyorsan hatásukat vesztik az elnökök népszerűsége szempontjából, főleg ha utána durva az elnökválasztási kampány.

Obama támogatottságának mostani kilenc százalékpontos növekedése már valószínűleg kevés lesz 18 hónap múlva, amikor az amerikaiak újra szavaznak. Azok a republikánus párti politikusok, akik majd versengenek azért, hogy kihívói lehessenek a demokrata párti elnöknek, valószínűleg az ország egyre növekvő adósságára és az emberek megélhetésével kapcsolatos kérdésekre fognak összpontosítani kampányukban. Obama ugyanis továbbra is sebezhető a gazdaságirányítás terén.

A The Washington Post-Pew felmérése szerint a megkérdezetteknek csak 40 százaléka ért egyet az elnök gazdaságpolitikájával. Más felmérések a múlt héten azt az eredményt hozták, hogy az emberek 70 százaléka úgy gondolja: az amerikai gazdaság rossz úton jár.

Támadásoktól tartanak

Bin Laden megölésének van rossz hatása is a közvéleményben: megnőtt azoknak a száma, akik az akció miatt tartanak egy megtorló terrorista támadástól: a USA Today-Gallup felmérés szerint tízből több mint hatan gondolják úgy, hogy a következő hetekben ez bekövetkezik. Nyolc éve nem volt ilyen magas a félelem foka – jegyezte meg az intézet. Annak dacára, hogy az Egyesült Államok keleti partján késő este volt már, a 330 milliós országban vasárnap 56,5 millióan nézték meg a Bin Laden haláláról szóló televíziós bejelentést.

A Nielsen cég felmérése szerint ez több, mint ahányan az utóbbi időben bármikor Obama televíziós szereplését nézték. Sőt a The Wall Street Journal úgy idézi a Nielsent, hogy ennél csak a 2008-as választások estéjén volt nagyobb a nézőszám: az eredmények közlése mellett Obama beszédét 70 millióan figyelték akkor.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.