A halálbüntetést csak „igen kis számban” fogják végrehajtani, s csak azokon, akik „rendkívül súlyos bűncselekményeket” követtek el – áll abban a jelentésben, amely a „kegyelmező igazságszolgáltatás” politikáját erősíti meg, s előírja a bíróságoknak, hogy a legsúlyosabb büntetést a törvény adta lehetőség szerinti leghosszabb időszakra függesszék fel. Az ítélkezési gyakorlat megváltoztatását szorgalmazó legfelsőbb bírósági irányelvek alapján máris jobban érvényesül az élethez való jog, mint a legalapvetőbb emberi jog – áll a dokumentumban, amely a kivégzés kétéves időtartamra szóló halasztását írja elő. Ugyanakkor Kínában a felfüggesztett halálbüntetés lényegében egyenértékű az életfogytig tartó szabadságvesztéssel.
Kína évek óta törekszik a halálbüntetés kiszabhatóságának korlátozására. Ennek első jeleként 2007-ben döntés született arról, hogy minden ilyen ítéletet jóvá kell hagynia a legfelsőbb bíróságnak. Korábbi sajtójelentések szerint a halálos ítéletek száma már 2007-ben mintegy 30 százalékkal visszaesett, a meghozott döntések 10 százalékát pedig megváltoztatta a legfelsőbb bíróság. A kínai törvényhozás idén februárban a büntető törvénykönyv módosításával 13-mal 55-re csökkentette a halállal büntethető bűncselekmények számát.
Kínában a legfelsőbb vezetés és a szakemberek meggyőződése is az volt a legutóbbi időkig, hogy a halálbüntetés eltörlésének még nincs itt az ideje, mivel túl sok erőszakos bűncselekményt követnek el az országban. A közvélemény szerint a legsúlyosabb büntetésnek elrettentő hatása van, azonban a kínai médiában már szót kaptak olyan vélemények is, amelyek távlati célként a halálbüntetés végleges eltörlését szorgalmazták.
Az 1,3 milliárd lakosú Kínában hajtják végre a világon a legtöbb halálos ítéletet, egyes számítások szerint az országot az egy főre jutó kivégzések számát tekintve is csak Irán és Szingapúr előzi meg. A kivégzettek túlnyomó részét gyilkosság vagy kábítószer-csempészés miatt ítélték el.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Strasbourgi csörte. Harmadik menet - videó
