A jogszabály módosítását célzó javaslatot L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, Németh Zoltán, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának elnöke és Puskás Imre, a Tolna megyei közgyűlés elnöke nyújtotta be. A képviselői indítványt széles körű szakmai egyeztetés előzte meg – mondta el a törvénymódosításról tartott hétfői sajtótájékoztatóján L. Simon László.
Emlékeztetett arra, hogy a Minőség a kultúrában című választási programfüzetükben már bejelentették, felülvizsgálják az előadó-művészeti törvényt. Azért nyújtották be az indítványt hárman, hogy látható legyen: a vidéki, a fővárosi és az országos kultúra érdekei egyaránt megjelennek a módosításban. Az egyeztetéseket hat fordulóban tárgyalták a színházi, zenei és táncos előadó-művészeti szervezetekkel, a fenntartói oldalon a faluszövetséggel és a megyei jogú városok vezetőivel is.
A módosítás lényegi eleme, hogy a jelenlegi hat helyett három nyilvántartási-támogatási kategóriába sorolná a törvény az előadó-művészeti szervezeteket. Lesznek a nemzeti, a kiemelt, valamint a pályázati csoportban regisztrált együttesek. Normatív támogatást a jövőben az első két kategória kaphat. Külön egyeztetést is tartottak az eddig hatos kategóriába sorolt szervezetekkel: ne legyen számukra kérdés, a jelenlegi kulturális vezetés számára fontos az alternatív kultúra.
A módosítás szerint megszűnne az Előadó-művészeti Tanács, helyette létrejönne a nemzeti előadó-művészeti érdekegyeztető tanács, de nem szűnik meg a kulturális érdekegyeztető tanács, amelyet a miniszter hívhat össze. Bevezetnének újabb ösztönző szempontokat: egyértelműen rögzítené a törvény, hogy a klasszikus és a kortárs magyar művek előadását, létrejöttét támogatják. „Nem kötelezően. A politika továbbra sem kívánja megmondani, hogy egy színház mit játsszon. A törvény védi a művészeti élet szabadságát, hiszen a jelenleg hatályos alkotmányban és a 2012-től hatályba lépő alaptörvényben is megjelenik: az állam mint alkotmányos alapjogot garantálja ezt” – fogalmazott L. Simon László.
Kiemelte: a módosításban és a szöveges indoklásban is megjelenik, meddig terjed az állam és az önkormányzat kompetenciája és honnan a szakmáé, ezt a törvény eddig nem különítette el. Speciális foglalkoztatási szabályok is életbe léphetnek: ez a különböző intézményekben felsőfokú szakirányú végzettséggel dolgozók létszámát érinti. (Egy színház, nemzeti intézmény például egyetemi diploma nélküli statisztákat vagy amatőr kórustagokat eddig – elvben – nem szerepeltethetett rendszeresen.) Újdonság, hogy külön odafigyelnek az önálló műfajt képviselő cirkuszművészetre és a bábszínházakra.
A módosítás kötelezővé tenné a produkcióknál a korhatár megjelölését önbevallásos alapon. Erre már láthatók kezdeményezések, néhány helyen már feltüntetik a műsorfüzetben, plakáton, hogy például az előadás 14 éven felülieknek ajánlott-e vagy sem.
Azt a jelentős forrást, amely a társasági adókedvezményen keresztül jut be a magyar színházi világba, a törvénymódosítás nem veszélyezteti – jelentette ki L. Simon László.
Az öt nagy vidéki színházról (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc) az elnök elmondta: koncepcionális kérdés kiemelésük és külön nemzeti intézményként kezelésük, amelyet ő támogat, azonban ez a kezdeményezés független az előadó-művészeti törvénytől.
L. Simon László reméli, hogy még a nyári ülésszak idején elfogadja a parlament a törvénymódosítást, ezután létrejöhetnek a szakmai bizottságok (színházi, zenei, táncművészeti). A 2011–2012-es évadra szóló támogatásokat még a jelenlegi törvény szerint adják, az új finanszírozási szisztéma a 2012–2013-as évad számai alapján indulna.
(MTI)
origo.hu
A Legfőbb Ügyészség közleménye
