Hatalmas kőolajmezőt rejt a mély

Egy brit energiaágazati könyvvizsgáló szerint Türkmenisztán valószínűleg a világ nagyságra második gázkészletét tudhatja magáénak.

A Gaffney, Cline & Associates egyik térségi vezetője egy türkmenisztáni energiakonferencián azt a véleményét hangoztatta, hogy a türkmenisztáni dél-jolotani gázmező mintegy 3000 négyzetkilométer lehet, nagyobb, mint Luxemburg területe. – A dél-jolotani mező olyan nagy, hogy több párhuzamos fejlesztést is elbír – jelentette ki Peter Holding.

A cég korábbi becslése szerint a gázmező 14 ezer milliárd köbméter gázt rejt – ez 7 százaléka lenne a világ már ismert gázkészleteinek –, ugyanakkor türkmén gázipari szakemberek mindig is azt állították, hogy a mező ennél 50 százalékkal nagyobb, vagyis 21 ezer milliárd köbméteres. Ezzel a dél-jolotani gázkészletet csak az Irán és Katar közti Dél-Pars mező készletei haladnák meg a világon.

A fővárostól, Asgabattól 350 kilométerre délkeletre levő mezőt 2006 végén fedezték fel. Bár a külföldi befektetők mohón várják a hozzáférést, a türkmén kormány eddig ellenállt a nagyobb külföldi beruházásoknak. 2009-ben Türkmenisztán maga kezdte meg a mező feltárását, majd 9,7 milliárd dollár értékben ezt dél-koreai, kínai és egyesült arab emírségekbeli cégeknek engedte át.

Türkmenisztán 2009 végén kezdte meg a Kínába irányuló gázszállításokat egy új gázvezetéken, amely 40 milliárd köbméteres teljes kapacitását 2015-ben éri el. Oroszország szintén vásárol gázt Türkmenisztánból, de Moszkva igényei az elmúlt két évben csökkentek. Türkmén tisztviselők szerint 2030-ig a teljes évi gázkitermelés eléri a 230 milliárd köbmétert, de ezt ágazati szakértők megkérdőjelezik a külföldi tőke erőteljesebb bevonásának hiányában. A jelenlegi türkmén elnök, Gurbanguly Berdimukhammedov ugyanakkor folyamatosan hangoztatja, hogy céljuk a türkmén gáz exportútjainak növelése.

Az európai Nabucco gázvezetékprojekt egyik legkényesebb pontja a vezeték gázellátásának biztosítása. A lehetséges gázszállítók közül Türkmenisztán már kinyilvánította, hogy hajlandó részt venni az Európai Unió energiapolitikájában, az energiaügyet szolgáló déli folyosó fejlesztése révén. Ugyanakkor Asgabat azt akarja, hogy ez az EU és Türkmenisztán közötti politikai egyezményen alapuljon, és olyan konzorcium létesüljön, amely megépíti a Kaszpi-tenger alatt a Türkmenisztánt és Azerbajdzsánt összekötő gázvezetéket.

(MTI)