Ismét a szlovák parlament asztalára kerül Magyarország

Egy nappal a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása után ismét a magyartémáról tárgyal a parlament – két állásfoglalásról is szavaznak a törvényhozásban, melyek Magyarország politikáját ítélik el.

Az egyik kezdeményezés a külügyi bizottság képviselőihez, a másik pedig az SNS-hez kapcsolódik. Mindkét állásfoglalás elítéli a magyar alkotmány határokon átnyúló hatásait, utóbbi szövegezése értelemszerűen keményebb. A parlamenti vita során tehát ismét a magyarok adták a témát. Marek Madaric, az ellenzéki Smer képviselője nyitómegszólalásában például kijelentette, hogy Szlovákiának már régen, a magyar alkotmány elfogadása idején hallatnia kellett volna a hangját. Elmondása szerint a koalíció „önimádatból” késte ezt le, ráadásul akkor nem támogatta a soron kívüli ülés összehívását az ügyben, amelyet az ellenzék kezdeményezett, helyette csendesen megegyezett Magyarországgal.

A parlament külügyi bizottsága most egy közös fogalmazványt hozott össze – mely a politikus szerint még mindig nem eléggé éles, nem tartalmazza a magyar alkotmány bizonyos elemeinek elutasítását, és az sem tetszik neki, hogy tudomásul veszik a magyar alkotmány elfogadását. „Magyarország nem az empátia és a nagylelkűség megnyilvánulásának értelmezi, hanem inkább gyengeségünk és egyetértésünk jeleként”. Madaric szerint Szlovákia „fontos partnerként” tekint Magyarországra, míg a magyar kormány „tévedésnek tartja” Szlovákiát.

Mikulás Dzurinda külügyminiszter a bizottság nyilatkozata mellett foglalt állást, elmondása szerint „Orbán Viktor kormányának aktivitása nem veszélyeztetheti Szlovákiát”. Négy érve van arra, miért nem kell félni a Magyarország részéről irányuló fenyegetéstől. Egyrészt a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok bizonyítják lojalitásukat Szlovákiához, másrészt a szlovák útlevél hitelképes, a következő indok a szlovák valuta, amellyel bárhol fizethetünk Európában a magyar pénznemmel ellentétben, a negyedik érv pedig az a tény, hogy Szlovákia képes politikai és jogi reakciókat is adni bármilyen helyzetre.

Ján Slota szokásos sajátos fellépésével szólt hozzá a párbeszédhez, véleménye szerint Magyarország hasonló módon használja ki kisebbségeit, mint a második világháború előtt Adolf Hitler. Véleménye szerint „halálos” a szlovák állam létezésére nézve a hivatalos nyilatkozat, a magyar politikusok pedig a szlovákok arcába nevetnek – kemény reakciókkal, nem pedig mosolyogva kell küzdeni a „nagymagyar úthenger” ellen, és fel kell készülni a jövőbeni még agresszívabb lépésekre. Az ügyben az ország mellett az „ötödik hadoszlop” is felelős, amit a Híd képvisel.

(bumm.sk)