Komoly fordulóponthoz érkezhet a brit politika a május 5-i voksolások után. A szigetországban az új választási rendszerről tartanak népszavazást, valamint Angliában részleges helyhatósági választásra is sor kerül, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban pedig a helyi parlamentekről és testületekről döntenek. Ezek közül a megmérettetések közül természetesen a népszavazás számít a legfontosabbnak, amit a helyi parlamentekről és testületekről szóló szavazás követ.
Hamarosan jöhet a függetlenségi népszavazás
Skóciában a legutóbbi, 2007-es parlamenti választáson a Skót Nemzeti Párt (SNP) aratott győzelmet, mivel a 129 mandátumból 47-et sikerült megszereznie. Őt követte a Munkáspárt (LP) 46, a konzervatívok 17, a liberális-demokraták (LibDem) 16, a Zöldek 2 mandátummal és egy független képviselővel. Az SNP a voksolást követően kisebbségi kormányt alakított Alex Salmond vezetésével, amely napjainkig fennmaradt. Skóciában egyéni körzetek mellett listás szavazás is van, ezért a végeredmény lényegesen jobban tükrözi a választói akaratot, mint a tisztán többségi rendszer.
A mostani kampány során az SNP többek között arról beszélt, hogy 250 millió fonttal kellene segíteni a vidéki térségeket, valamint szerintük a rendőrség létszámát ezer fővel mindenképpen növelni kell. A párt bejelentette, hogy a következő parlamentnek törvényjavaslatot kell majd benyújtania a függetlenségi népszavazásról. A Munkáspárt 250 ezer új munkahelyet ígért a következő évtized elejére, és legalább hat hónapos börtönbüntetést szabna ki azokra, akik kést tartanak maguknál. A konzervatívok ellenzik új atomerőművek építését és egy a turizmust támogató bankot hoznának létre. A LibDem szintén a munkahelyteremtésre összpontosít és megtartaná a felsőoktatás ingyenességét.
Az erőviszonyok alapján az SNP győzelme várható, mivel az egyéni kerületek szintjén 45, míg a listás szavazatok alapján 39 százalékon állnak, így akár az is elképzelhető, hogy egyedül megszerzik a mandátumok többségét. A Munkáspárt népszerűsége gyakorlatilag megegyezik a 2007-es számokkal, ami körülbelül 30 százaléknyi voksot jelenthet csütörtökön. A választás nagy vesztese a konzervatívok és a LibDemek lehetnek, mivel körülbelül támogatóiknak a felét veszíthetik el voksoláson.
Munkáspárti áttörés Walesben?
Walesben várhatóan a Munkáspárt egyedül is képes lesz megszerezni a hatvan mandátum több mint felét, így véget érhet a Plaid Cymruval (PC) kötött koalíció. A PC legfőbb célkitűzése egy független walesi állam az Európai Unió keretén belül. A párt a mostani kampány során arról beszélt, hogy a helyi kis- és középvállalkozások támogatása révén kell megoldani a munkanélküliséget, és minél fejlettebb infrastruktúrára van szüksége az országrésznek. A megmérettetés itteni legnagyobb vesztesei a liberális-demokraták lehetnek, akiknek a 2007-es 14,8 százaléknyi szavazataránya meg is feleződhet.
Észak-Írországban a választási témákból csupán a kül- és védelempolitika és az adónövelés maradt ki, mivel ezek nem tartoznak a helyi igazgatás hatáskörébe. Míg a Demokrata Unió Párt (DUP) alapvetően a munkahelyteremtésre és a helyi viszonyok javítására törekszik, addig legfőbb riválisa, a Sinn Fein az Írországgal való egyesítést tekinti a legfőbb célnak.
Angliában 36 városi tanácsban, 194 vidéki kerületben és 49 egységes helyhatóságban tartanak választást. A városi körzetek jelentős részében most is munkáspárti vezetés van, így ezen a szinten egy konzervatív áttörés mindenképpen meglepetés lenne. Összességében 9500 mandátumról döntenek a britek, ebből ötezer képviselői helyet birtokolnak a konzervatívok, míg 1800-at a Munkáspárt és 1600-at a LibDemek tartanak a kezükben.
(Forrás: BBC)
