Kiderülhet, ki ölte meg a „Balaton kiskirályát”

Megkezdődött Wappler Lászlónak és társainak a büntetőpere kedden a Fővárosi Ítélőtáblán; a férfit azzal vádolják, hogy részt vett az alvilágban a „Balaton királyaként” ismertté vált Szlávy Bulcsú megölésében.

MNO
2011. 05. 31. 11:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Pest Megyei Bíróság 2007 januárjában tizenöt év fegyházbüntetésre ítélte első fokon Wappler Lászlót, az ügy másodrendű vádlottja hat, a harmadrendű tizenkét év fegyházbüntetést kapott. A Fővárosi Ítélőtábla 2008 áprilisában hatályon kívül helyezte ezt a döntést, és új eljárást írt elő az ügyben. A megismételt eljárásban a Heves Megyei Bíróság 2009 októberében bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat, így az addig előzetes letartóztatásban levő Wappler László szabadon távozhatott a bíróság épületéből.

A vád szerint Wappler László volt az, aki megbízást adott arra, hogy Szlávy Bulcsút csalják Budaörsre és öljék meg az irodájában. Az 1997. július 31-én lelőtt áldozat holttestét Wappler László barátnőjének XII. kerületi garázsában egy szerelőaknába rejtették és lebetonozták. A vádhatóság szerint Wappler azért ölette meg Szlávyt, mert az megerőszakolta barátnőjét. Wappler László még az előzetes letartóztatása idején, 2007 januárjában az MTI-nek és a Népszabadságnak, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási intézetben adott közös interjújában úgy fogalmazott: „Én nem vagyok jó ember, de nem bíztam meg senkit emberöléssel, s mással sem”. A vádlott azt állította: nem akarta megöletni Szlávyt, csak meg akarta zsarolni. „Megzsaroltuk, csúnya dolog” – mondta akkor. Közlése szerint egy- és hétmillió forint közötti összegről tárgyaltak Szlávyval, ám ő nem akart fizetni. Hozzátette: Szlávy nem üzengetett vissza, de nem fizetett, ezért a feljelentést barátnője megtette.

Nem az irodában történt?

Wappler az MTI-nek adott interjúban azt állította: nem az ő irodájában ölték meg Szlávyt, ezt nem is bizonyították az eljárás során. Az ott rögzített nyomról a szakértő nem tudta megállapítani egyértelműen, hogy az valóban vérnyom-e, és az nem volt Szlávyhoz köthető. Hozzátette: ugyanígy nem azonosították a vádlottak nyomait a holttest mellett megtalált fegyverről sem.

A per keddi tárgyalásán az eljáró ügyész megalapozatlanságra hivatkozva új eljárást indítványozott, szerinte az első fokon eljáró Heves Megyei Bíróság megsértette az indokolási kötelezettséget és eljárási hibákat ejtett. A védők ugyanakkor valamennyien az elsőfokú, felmentő ítélet helybenhagyását kérték.

A rendőrség 2004. január 26-án jelentette be, hogy Wappler László budapesti vállalkozót gyanúsítja az akkor már hét éve eltűnt, büntetett előéletű Szlávy Bulcsú meggyilkolásával. A rendőrök tetten érték a férfit, aki éppen a betonpadlót törte fel barátnője garázsában, majd megtalálták az aknában egy nejlonfóliába burkolva Szlávy holttestét.

Szlávy Bulcsúnak, aki a „Balaton királyaként” vált ismertté, a kilencvenes évek elején számos Balaton-parti szórakozóhelyen volt érdekeltsége, a törvénnyel is gyakran került összeütközésbe. Az előzetes letartóztatásból szabadult Szlávy Bulcsú 1997-ben tűnt el. Az eljárás adatai szerint az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott Boros Tamás tudhatott Szlávy megöléséről, hiszen átvette érdekeltségeit, de a gyilkosság nem köthető hozzá.

Wappler az MTI-nek korábban azt mondta: Boros Tamástól értesült a gyilkosságról a bűncselekmény napján, tőle tudta meg azt is, hogy a garázsban van a holttest. A per június végén a vádlottak utolsó szó jogán tett nyilatkozatával és várhatóan ítélethirdetéssel folytatódik.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.