A Pest Megyei Bíróság 2007 januárjában tizenöt év fegyházbüntetésre ítélte első fokon Wappler Lászlót, az ügy másodrendű vádlottja hat, a harmadrendű tizenkét év fegyházbüntetést kapott. A Fővárosi Ítélőtábla 2008 áprilisában hatályon kívül helyezte ezt a döntést, és új eljárást írt elő az ügyben. A megismételt eljárásban a Heves Megyei Bíróság 2009 októberében bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat, így az addig előzetes letartóztatásban levő Wappler László szabadon távozhatott a bíróság épületéből.
A vád szerint Wappler László volt az, aki megbízást adott arra, hogy Szlávy Bulcsút csalják Budaörsre és öljék meg az irodájában. Az 1997. július 31-én lelőtt áldozat holttestét Wappler László barátnőjének XII. kerületi garázsában egy szerelőaknába rejtették és lebetonozták. A vádhatóság szerint Wappler azért ölette meg Szlávyt, mert az megerőszakolta barátnőjét. Wappler László még az előzetes letartóztatása idején, 2007 januárjában az MTI-nek és a Népszabadságnak, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási intézetben adott közös interjújában úgy fogalmazott: „Én nem vagyok jó ember, de nem bíztam meg senkit emberöléssel, s mással sem”. A vádlott azt állította: nem akarta megöletni Szlávyt, csak meg akarta zsarolni. „Megzsaroltuk, csúnya dolog” – mondta akkor. Közlése szerint egy- és hétmillió forint közötti összegről tárgyaltak Szlávyval, ám ő nem akart fizetni. Hozzátette: Szlávy nem üzengetett vissza, de nem fizetett, ezért a feljelentést barátnője megtette.
Nem az irodában történt?
Wappler az MTI-nek adott interjúban azt állította: nem az ő irodájában ölték meg Szlávyt, ezt nem is bizonyították az eljárás során. Az ott rögzített nyomról a szakértő nem tudta megállapítani egyértelműen, hogy az valóban vérnyom-e, és az nem volt Szlávyhoz köthető. Hozzátette: ugyanígy nem azonosították a vádlottak nyomait a holttest mellett megtalált fegyverről sem.
A per keddi tárgyalásán az eljáró ügyész megalapozatlanságra hivatkozva új eljárást indítványozott, szerinte az első fokon eljáró Heves Megyei Bíróság megsértette az indokolási kötelezettséget és eljárási hibákat ejtett. A védők ugyanakkor valamennyien az elsőfokú, felmentő ítélet helybenhagyását kérték.
A rendőrség 2004. január 26-án jelentette be, hogy Wappler László budapesti vállalkozót gyanúsítja az akkor már hét éve eltűnt, büntetett előéletű Szlávy Bulcsú meggyilkolásával. A rendőrök tetten érték a férfit, aki éppen a betonpadlót törte fel barátnője garázsában, majd megtalálták az aknában egy nejlonfóliába burkolva Szlávy holttestét.
Szlávy Bulcsúnak, aki a „Balaton királyaként” vált ismertté, a kilencvenes évek elején számos Balaton-parti szórakozóhelyen volt érdekeltsége, a törvénnyel is gyakran került összeütközésbe. Az előzetes letartóztatásból szabadult Szlávy Bulcsú 1997-ben tűnt el. Az eljárás adatai szerint az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott Boros Tamás tudhatott Szlávy megöléséről, hiszen átvette érdekeltségeit, de a gyilkosság nem köthető hozzá.
Wappler az MTI-nek korábban azt mondta: Boros Tamástól értesült a gyilkosságról a bűncselekmény napján, tőle tudta meg azt is, hogy a garázsban van a holttest. A per június végén a vádlottak utolsó szó jogán tett nyilatkozatával és várhatóan ítélethirdetéssel folytatódik.
(MTI)
Diákhitel-korrupció: Magyar Péter a saját öccsét alkalmazó cégnek adott tízmilliókat