KASSAI VIKTOR 1975-ben született Tatabányán. Korábban idegenforgalmi referensként, majd nyomdaipari értékesítőként dolgozott. Játékvezetőként 16 évesen debütált a Kecskéd – Vértessomló ifirangadón, ’99-ben a hazai élvonalban, a nemzetközi (FIFA-) porondon pedig 2004-ben egy Szlovákia–Luxemburg találkozón. Sípolt a 2007-es U20-as vb-n, ahol 3 mérkőzést kapott, a tavalyelőtti U17-esen úgyszintén. A 2010-es felnőttvébén négy találkozón dirigált, az utolsó a parázs hangulatú spanyol–német elődöntő volt. 2008-ban a Argentína–Nigéria olimpiai fináléban is kezében volt a síp. Édesapja egyébként máig aktív bíró. Kassai háta mögött eddig 13 BL-meccs, és nem kevesebb, mint 65 UEFA-mérkőzés áll. A Manchesternek már vezetett 3 találkozót (első BL-meccse is az angoloké volt), a vörös ördögök valamennyin nyertek. A katalánok „csak” válogatott meccsekről ismerik Kassait, de onnan nekik is jó emlékeik vannak: 4 meccs, 4 győzelem, 8-1-es gólkülönbség. Kedvenc hobbija a film, sportból pedig mindenevő.
Kétezer-tizenegy. 1997 után egy újabb páratlan év – számunkra is. S most még véletlenül se a jugoszlávoktól elszenvedett, vb-pótselejtezős 12–1-es katasztrófára gondoljunk, hanem a május végi Bajnokok Ligája-döntőre, ahol Andreas Möller Dortmundja és Alessandro Del Piero Juventusa csapott össze. Puhl Sándor, a futballtörténelem egyik legelismertebb játékvezetője sípjelére indult útnak a labda a müncheni Olimpiai Stadionban, és közmegelégedésre vezényelte le a német ünnepléssel (3–1) végződő 90 percet. Napra pontosan tizennégy esztendővel később megint egy magyar bíró, Kassai Viktor áll a feladat elé. Mivel idén sem világbajnokság, sem Eb nincs, különösen nagy elismerés jutott a még mindig csak 35 esztendős sípmesternek.
S hogy miért is fontos Kassai életkora? Nos, a szombat este a londoni Wembley-ben egymásnak feszülő Manchester United és Barcelona közül a „hazai” csapatnak köszönhetően négyen is nevezhetnék „öcsinek” a magyar bírót; a biztosan kezdő Edwin van der Sar és Ryan Giggs 41., illetve 38. életévét tapossa, a cserepadra leülők közül pedig Scholes és Neville tanult előbb járni honfitárunknál. Némi személyes paraméter még a „nagy öregekről”: a most visszavonuló holland hálóőr 99. meccsén véd a MU-nál, Giggs a 126., Scholes a 121. Bajnokok Ligája-meccsét játszhatja, az ellenfél Barca csapatkapitánya, Carles Puyol pedig századjára húzza fel karjára a piros-fehér csíkos karszalagot... Ettől persze Kassai Viktor várhatóan nem fog megijedni; a kemény játékot engedő játékvezető a remények szerint láthatatlan marad majd, mi pedig büszkén húzhatjuk ki magunkat, akárcsak 14 évvel ezelőtt.
Jobb meccs lesz, mint a 2009-es
Nagyon nehéz megmondani, hogy az MU vagy a Barca-e az esélyesebb. Segít-e a latolgatásban vagy sem, íme néhány adat: hallatlan, de mindkét alakulat 303:158-as gólarányt produkált az elitsorozatban (igaz, az angolok néhánnyal több meccset játszottak), eddigi tíz találkozásukon 4 döntetlen mellett 3-3 katalán és angol diadalt jegyeznek a krónikák, sőt, mindkét fél 4. BL-elsőségére „gyúr”. A Manchester idén veretlen még, de spanyol csapatok ellen 27 európai kupaderbit játszott, és csak 7-szer tudott győzni. Sir Alex Ferguson nem győz udvariaskodni Pep Guardiola csapatával kapcsolatos nyilatkozataiban a katalánok „mennyei” fociját illetően, de a brit sajtó folyvást emlegeti, hogy a 2009-es BL-döntőn Messiékkel szemben alulmaradó „vörös ördögök” – eladva C. Ronaldót – mostanra sokkal egységesebbek. Ha minden megszólalónak igaza van, szombat este egy elképesztően jó finálé következik, még jobb is, mint a két évvel ezelőtti, ahol hiába kezdett jobban a Manchester.
A fogadóirodák egyébként úgy találják, a Barcelona győzelmére kisebb szorzót kellett kifaragniuk, de nem árt az óvatosság annak, aki a biztos haszon reményében rohan a gránátvörös-kék gárdára fogadni; Puhl ’97-es döntőjén – csakúgy mint a legtöbb olyan finálén, ahol az egyik csapat hazájában talált gazdára a serleg – a siránkozó dortmundiak magabiztosan verték a pengés és egyértelmű esélyes Juventust Münchenben. Akinek erre is kell egy riposzt: Guardiola játékmesterként 1992-ben a Sampdoria ellen Bajnokok Ligáját nyert Londonban, ismeri tehát a közeget (megsúgjuk: a MU is nyert már kupát a Wembley-ben...). Az angoloknak – már aki a csapatban angol – pluszmotivációt jelenthet, hogy hazájuk utolérheti Spanyolországot, ha nyer; 12 BEK-/BL-cím állhat majd Anglia dicsőségtábláján, éppen annyi tehát, mint amennyi az ibériaiaknak van jelenleg.
Tudják, hogy kell Barcát verni
Ahogy a döntőig eljutottak: a 2010/11-es kiírás korábbi eseményei miatt a Barcelonának nagyon oda kell figyelnie, mert bár viszonylag sima volt az útja, egyszer már megégtek, ráadásul éppen Londonban – az Arsenal elképesztően jó meccsen múlta felül 2–1-re a nyolcaddöntő „odavágóján”. Azóta viszont nincs kegyelem, az elődöntőben a végső sikerre is esélyesnek tartott Mourinho-Madridon áttrappoltak Xaviék. A Manchester – mint írtuk – veretlenül jutott a döntőbe. A csoportkörben ugyanúgy 4 győzelem és 2 döntetlen állt a neve mellett, mint a katalánoknak, ám utána egyre jobban belejött; a Marseille otthon gólt sem tudott lőni neki, a Chelsea-t oda-vissza verte, majd jött az Inter-verő Schalke, amit 6–1-es összesítéssel döngölt földbe.
Manchester United–FC Barcelona
2011. május 28., 20.45, London – Wembley
vezeti:
várható kezdőcsapatok:
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!