Az egyik tagállamból a másikba utazó és ott letelepedő dolgozók szociális biztonságát és nyugdíjkedvezményeik elismertetését most is garantálják jogszabályok, de az érvényesítésük nem problémamentes – mondta a tárcavezető a Migráns munkavállalók és nyugdíjjogosultságuk az Európai Unióban elnevezésű tanácskozás nyitónapján.
Andor László foglalkoztatási és szociális biztos jelezte: az Európai Bizottság hamarosan kezdeményezi, hogy a munkahelyről származó nyugdíjakat magukkal vihessék a távozó dolgozók. A nyugat-európai országokban elterjedt gyakorlat, hogy a munkahelyeknek van saját nyugdíjalapjuk, de ezek továbbvitelét jelenleg túl hosszú ott eltöltött időszakhoz kötik.
A magyar uniós biztos kitért arra: a bizottság egyik legfontosabb feladata az egységes piac elmélyítése. Ezzel összefüggésben komoly teendők vannak a munkaerőpiacon, illetve a társadalombiztosítási rendszerekben, mivel a munkaerő szabad mozgásnak különféle akadályai vannak a tagországokban. Példaként a társadalombiztosítási rendszerekben megjelenő adminisztrációs akadályokat említette. Felhívta a figyelmet arra: a közvélemény-kutatások szerint az európai dolgozók jelentős része számol azzal, hogy más országban dolgozzon, de valójában csak a teljes munkavállalói kör két százaléka él is ezzel a lehetőséggel. Szavai szerint ennek az adminisztrációs nehézségek is okai lehetnek, amelyek elhárításán együtt kell dolgozniuk a tagállamoknak.
Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője a konferencián emlékeztetett arra, hogy a 2004-ben csatlakozott országok munkavállalói idén május 1-től vállalhatnak szabadon munkát valamennyi tagállamban, és ezzel az utolsó akadály is elhárult a munkaerő szabad áramlása elől. A főigazgató kiemelte: a munkavállalás szabadságának egyik nagyon fontos garanciális eleme annak biztosítása, hogy a migráns munkavállalók a szociális biztonsági jogaikat és kötelezettségeiket illetően is egyenlő elbánásban részesüljenek. Felidézte: tavaly májusban léptek hatályba a migráns munkavállalókat érintő új európai rendeletek, amelyek eddigi tapasztalatait ugyancsak értékelni kell. A rendeletek azt is előírják, hogy jövő májustól be kell vezetni a tagállamok közötti elektronikus kommunikációt, amelynek eredményeként gyorsabb és megbízhatóbb lesz az információcsere – mondta.
A főigazgató a konferencia előtt az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy akár évekig is elhúzódhat a nyugdíj megállapítása azoknál a migráns munkavállalóknál, akik több országban szerezték meg az ehhez szükséges jogosultságot, s a késlekedés egzisztenciálisan nagyon nehéz helyzetbe hozza az érintetteket. Tájékoztatása szerint Magyarországon évente nagyjából 15 ezer ilyen ügy van, és gyakorta tapasztalják, hogy nem az itteni, hanem a nemzetközi társszervek miatt halad lassan az ügyintézés. A soros magyar uniós elnökséghez kötődő kétnapos konferencián az Európai Bizottság és a magyar vendéglátók mellett szlovén, ciprusi, francia, svájci, belgiumi, holland, olasz, bulgáriai, finnországi, csehországi, romániai, lengyelországi, észtországi, ausztriai és svédországi szakemberek adnak elő.
(MTI)
origo.hu
A Legfőbb Ügyészség közleménye
