A kihalás szélére sodródott halfajok megmentése érdekében a szomszédos Románia már 2006-ban tízéves moratóriumot rendelt el. A tokfélék összes faja veszélyeztetett, illetve a kipusztulás szélén áll. A bolgár halászati hatóság az állományok megerősítését célzó más intézkedéseket is bejelentett, köztük egy monitoringprojektet, a fiatal tokhalak természetbe való visszatelepítését és a halászok tájékoztatását szolgáló kampányt. Ugyanis utóbbiak jövedelme is veszélyben forog, ha a hal kipusztul – idézte az ausztriai WWF természetvédelmi szakértőjét, Jutta Jahrlt a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).
A legtöbb tok a Fekete-tengerben él, és ívni felúsznak az ide torkolló folyókon. Még a 19. században is hatalmas vizák jutottak el a Dunában egészen Ausztriáig és Németországig, Bécsben akkoriban hatméteres példányokat is fogtak. A gátak létesítésével, ívóhelyeik megszűnésével és a túlhalászat miatt minden tokféle szerepel a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös könyvében. A Duna összes tokfaja veszélyeztetett, a viza kihaltnak is számít a folyam osztrák, szlovák, magyar és horvát szakaszán, ahogyan a vágótok is, Szlovákia kivételével. A közönséges tok már csak a franciaországi Garonne folyóban él. A sőregtok és a simatok állománya is a kritikus szint alá csökkent. A kecsegék száma erőteljesen megcsappant, a fajt a vörös könyv sebezhetőként tartja nyilván.
A kaviár kereskedelme rendkívül jól fizető üzlet. A WWF szerint egy kilogrammért több mint 6000 eurót (1,6 millió forint) is elkérhetnek. A Duna alsó folyásából származó viza kaviár az egyik legbecsesebb portéka. Egészen 2007-ig a Duna déli szakaszán fekvő országoknak exportkvótájuk volt kaviárra. Az állományok riasztó visszaesését követően a vadon élő tokoktól származó kaviár exportját nemzetközileg betiltották – ez azonban illegális kereskedelemhez vezetett.
(MTI)
origo.hu
Baleset miatt teljes útzár a 76-os főúton Alsónemesapátinál
