Der Spiegel
A terrorellenes jogszabályokról folyó vitában most Thomas de Maiziére védelmi miniszter is megszólalt. A magazin információi alapján a CDU politikusa szerdán a parlament védelmi bizottsága előtt visszautasította a liberális koalíciós társ javaslatát, amely felvetette a katonai elhárítószolgálat (MAD) megszüntetését. A liberálisok a MAD-dal kapcsolatban úgy érvelnek, hogy a hírszerzési tevékenység szövetségi szintű megosztása felesleges duplázódáshoz, az ezen alapuló átláthatatlansághoz, illetve az alapvető jogok megsértéséhez vezethet. Az elmúlt években bevezetett biztonsági törvények a Szövetségi Hírszerző Szolgálatot (BND), az alkotmányvédelmi hivatalt és a MAD-ot messzemenő jogokkal látta el. Eredetileg a szolgálat a hadseregen belüli alkotmányellenes tendenciák felderítésére jött létre. Később a külföldi küldetésekkel egyetemben a német katonákat veszélyeztető csoportokról és eseményekről is gyűjtöttek információkat. Ez utóbbi feladatokat időközben a BND már teljesen átvette, s majd minden támaszponton ott vannak az ügynökei. Az FDP javaslata szerint a hadsereg biztonsági felülvizsgálatát az alkotmányvédelem venné át.
Tages-Anzeiger
„Az atomenergiáról történő lemondásnak megvan az ára” – ismerte el Doris Leuthard, a Svájci Néppárt (CVP) energiaminisztere. Azt, hogy a 2034-ben kezdődő atomenergia-mentesség milyen költségekkel jár, senki sem tudja, de az energiahivatal megpróbálta a pénzügyi költségeket megbecsülni. Ma a fogyasztók az olcsó áram haszonélvezői, a megújuló energiaforrások ugyanakkor sokkal drágábbak. A Szövetségi Energiaügyi Hivatal (BFE) azzal számol, hogy 2050-ig egyedül az atomerőművek kikapcsolása miatt 15 százalékkal nőne az áram ára. A költségeket tovább növeli a vezetékhálózat kiépítése, amelyet végül is a fogyasztók fizetnének. Összességében a BFE becslései szerint az atomenergiáról történő lemondás a GDP 0,4-0,7 százalékába kerül Svájcnak, ami gazdaságilag elviselhető.
origo.hu
Orbán Viktor: Megvan a bérmegállapodás!
