A londoni üzleti napilapnak „a tárgyalásokba bevont” illetékesek részletek nélkül elmondták, hogy felmerült a „nemzetközi részvétel” az adóbehajtásban és az állami vagyonok privatizációjában, emellett „ösztönzőket” dolgoznának ki Görögország magánhitelezői számára a törlesztési menetrend „önkéntes” meghosszabbítására. Az egyezség alapján Görögországnak újabb takarékossági intézkedéseket is végre kellene hajtania.
Az illetékesek reményei szerint – elsősorban az állami vagyonelemek értékesítéséből, illetve a kereskedelmi kötvénybefektetőkkel szembeni törlesztési feltételek módosításával – új hitelek nélkül elő lehetne teremteni annak a 60-70 milliárd eurónyi új finanszírozásnak akár a felét is, amelyre Athénnak várhatóan 2013-ig szüksége lesz – írta forrásait idézve a hétfői Financial Times. A lapnak nyilatkozó illetékesek felhívták azonban a figyelmet arra, hogy az új csomag szinte mindegyik eleme jelentős ellenállásba ütközik a jelenlegi tárgyalásokban részes kormányok és intézmények közül „legalább egynek” a részéről, és még mindig előfordulhat, hogy az egyezségből nem lesz semmi.
Emellett az euróövezeti jegybank (EKB) továbbra is ellenzi a görög adósságtörlesztés bármiféle olyan átstrukturálását, amelyet a hitelminősítők „adósi eseménynek” tekintenének – vagyis a feltételek olyan jellegű módosításának, amelyet technikailag törlesztési leállásnak lehetne minősíteni. Ebben az esetben a hitelminősítők „D” (default, nem törlesztő) szintre rontanák a görög kötvények besorolását, és ez azt is jelentené, hogy az EKB nem fogadhatná be e kötvényeket likviditási fedezetként. Mivel jelenleg az eurózóna központi bankja Görögország egyetlen likviditási forrása, ez a fejlemény a görög bankrendszer teljes összeomlásával fenyegetne – áll a hétfői Financial Timesban.
A lap által idézett illetékesek úgy gondolják, hogy Görögország nem lesz képes jövő márciustól visszatérni a tőkepiacra, és onnan felhajtani új finanszírozást, ahogy az a jelenlegi, 110 milliárd eurós pénzügyi segélycsomag tervei között szerepel, márpedig ebben az esetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem folyósíthatna újabb finanszírozást. Az IMF nélkül vagy az euróövezeti kormányok lesznek kénytelenek pótolni a kieső finanszírozást, vagy Athén törlesztési hátralékba kerül. Ez utóbbi bekövetkeztét citybeli elemzők és külföldi befektetők gyakorlatilag biztosra veszik.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital minapi helyzetértékelése szerint Görögország már elérkezett arra a pontra, ahol „szinte minden reális forgatókönyv” alapján fenntarthatatlanná vált adósságdinamikája, és így „megkezdődött a visszaszámlálás” a görög adósságátrendezés felé.
origo.hu
Heteken keresztül folyt a szennyvíz a Balatonba
