Az elnök egy hónap alatt három, január óta pedig hét százalékot veszített. A jobbközép kudarca elsősorban a szélsőjobbnak kedvez: Marine Le Pennek, a Nemzeti Front elnökének támogatottsága egy hónap alatt négy ponttal emelkedett, s a jobboldali szimpatizánsok körében 55 százalékkal jelenleg ő számít a legnépszerűbb politikusnak. Országos szinten a szélsőjobboldal vezetője azonban 29 százalékkal csak a tizedik a népszerűségi listán, amelyet 46 százalékkal Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója vezet.
A szocialista politikus júniusban dönt arról, hogy jelölteti-e magát a pártja elnökjelöltségéért folyó előválasztásán. Miközben Francois Fillon kormányfő a miniszterelnöki hivatalban tartott szemináriumon ünnepelte csütörtökön az elmúlt négy év reformjait, amelyeknek köszönhetően Franciaország a szavai szerint „európai szomszédjainál jobban vészelte át a válságot”, az évforduló kapcsán a francia sajtó lesújtó mérleget vázolt fel Sarkozy eredményeiről.
A Le Monde arra emlékeztetett, hogy négy évvel ezelőtt a munka értékének helyreállításával nyerte meg Sarkozy az elnökválasztást. Több munkát és több vásárlóerőt, azaz magasabb jövedelmeket ígért. A kettős ígéret azonban a válsággal nem valósulhatott meg, és Sarkozy nagy reformja, a túlórapénzek adómentesítése a munkahelyteremtés ellen fordult: Franciaország továbbra is kilenc százaléknál magasabb munkanélküliségi rátával küzd.
A francia elnök megválasztását követően jelentős intézményi reformokat helyezett kilátásba a jogállam javítására. Ezek közül az egyik legjelentősebb: az alkotmánytanácsnál 2010 márciusa óta bárki kétségbe vonhatja akár már egy kihirdetett törvény alkotmányosságát is. Elviekben a parlament jogkörei is bővültek, de – a Le Monde szerint – azokat nem tudja gyakorolni a továbbra is ultracentralizált és kiemelt végrehajtó hatalommal szemben.
A biztonságpolitika a lap szerint teljes kudarc: az évi negyvenezer előállítás ellenére valamennyi bűnözési statisztika nőtt, a rendőrök pedig gyakran úgy érzik: bűnbaknak használják őket az államfő által meghirdetett teljesítményt mérő politikában. A nem egyeztetett igazságügyi reformokkal pedig a teljes bírói kart magára haragította a hatalom. Hasonlóan a közigazgatási, a közoktatási vagy a nyugdíjreformhoz.
Elég volt a franciák megvetéséből című, pénteken megjelent kötetében a novemberben menesztett Hervé Morin védelmi miniszter szerint Sarkozy saját „brutális, felháborító és gyakran közönséges„ képére formálta a hatalmat. A centrista politikus szerint az elnöknek nincs hosszú távú víziója, politikájában a voluntarizmus keveredik azzal az állandó kényszerrel, hogy bejelentsen valamit. „Az ő szemében Franciaország egy szegmentált piac. Kategóriákhoz és kliensekhez beszél anélkül, hogy a globális koherencia igénye megfogalmazódna benne” – írta a volt tárcavezető.
A 2010. július 14-i nemzeti ünnepen Sarkozy „fantasztikus hangulatról” beszélt kormánya tagjainak, örömmel konstatálta, hogy az emberek ünneplik, és nincsenek ellenzők a tömegben. Francois Fillon miniszterelnök ekkor azt mondta állítólag az akkori védelmi miniszternek: „Látod, már annyira elveszítette a realitásérzékét, hogy elfelejtette, hogy csak megszűrt embereket engednek a kordonok közelébe” – idézte könyvében Morin a kormányfőt.
(MTI)
origo.hu
Újabb elképesztő részletek derültek ki az alsónemesapáti horrorbalesetről
