Tarthatatlan, hogy ebbe nem szólhat bele az állam

A főváros kormányhivatala is komoly szerepet kaphat az új budapesti önkormányzati-közigazgatási rendszerben. Pesti Imre kormánymegbízott egy sajtóbeszélgetésen bejelentette: az általa vezetett hivatal nemrég megküldte a Belügyminisztériumnak az erről szóló szakmai háttéranyagot.

Ez azt jelenti, hogy az eddig kétszintű, fővárosi-kerületi önkormányzati rendszerbe harmadik szereplőként belép a budapesti kormányhivatal delegáltja is. Korábban a Belügyminisztérium államtitkára, Tállai András ismertette a tárca által kidolgozott önkormányzati reform koncepcióját, ezek között a fővárost érintő elképzeléseket. A tárca által kidolgozott három változat mindegyike a főváros és a kerületek közötti jelenlegi rendszer átformálásáról szól, de ezek egyikében sem szerepel a (közigazgatási hivatal alapjain felállított) budapesti kormányhivatal.

Pesti Imre kormánymegbízott erre utalva azt mondta, hogy az ő javaslatuk az egyik korábbi változathoz sem hasonlít. Az általuk kidolgozott szakmai anyag lényege, megközelítése éppen az, hogy kilép a két oldal – a kerületek és a főváros – „osztozkodásából”, és egy harmadik intézménynek, a kormányhivatalnak szán komoly szerepet az új rendszerben az állami érdekek (források) védelméért. Elmondta, hogy a szakmai háttéranyagban megfogalmazott elképzeléseik szerint lesznek olyan, jelenleg önkormányzati kézben lévő feladatok és hatáskörök, amelyek a kormányhivatalhoz kerülnek. Ezek között említette példaként a közlekedés területét, amely – mint mondta – „túlnő” a fővároson, hiszen például a BKV az agglomerációból érkezőket is kiszolgálja, ezért „egységes szervezést” igényel.

Pesti úgy fogalmazott, „a kormányhivatal súlya, szerepe, jelentősége növekedni fog”, elsősorban az állami források felügyeletében. Tarthatatlannak mondta, hogy az önkormányzatok a költségvetési pénzekkel úgy gazdálkodhatnak, hogy abba nem szólhat bele az értük garanciát vállaló állam. Jelezte: nem titkolják azt sem, hogy az általuk kidolgozott koncepcióban „kormányzati szándékok is megjelennek”. Utalt arra is, hogy az új alaptörvény értelmében 2012. január 1-jétől a kormányhivatalok bírósághoz fordulhatnak, ha a jogszabálysértő önkormányzati rendeleteket a települések nem módosítják, végső esetben pedig a kormányhivatal maga alkothatja meg – az adott önkormányzat helyett – az új rendeletet.

A kormányhivatal mint felügyeletet gyakorló szerv a jövőben akár „menet közben”, tehát a rendeletek elfogadása előtt is be tud majd avatkozni az önkormányzat működésébe, ha jogszerűtlenséget tapasztal. Pesti a kormányhivatalok felügyeleti szerepével kapcsolatban emlékeztetett arra is, hogy már elfogadták azt a rendeletet, amely szerint a nem állami és nem önkormányzati oktatási intézmények pénzügyi és szakmai felügyelete szeptember 1-jétől a kormányhivatalokhoz kerül. Ez Budapesten azt jelenti, hogy az ősztől több mint háromszáz alapítványi és egyházi iskola felügyelete a kormányhivatal szakigazgatási szervezetéhez tartozik majd.

(MTI)