Megváltozik a Munkaerő-piaci Alap szerkezete, irányító testülete is annak érdekében, hogy ésszerűbben és takarékosabban működjön, és válaszoljon a munkahelyteremtés kihívásaira – ismertette a miniszter. Matolcsy György elmondta: hosszú távon a foglalkoztatás bővülése teremti meg a fenntartható egyensúlyt Magyarországon, így a kormánynak továbbra is célja, hogy 2014 végéig 300 ezer új munkahely jöjjön létre.
Új érdekegyeztető fórum
A kabinet tervei szerint a jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsot 2012-ben „üzemelik be”, s tagjai a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői lesznek – mondta Matolcsy György.
A második, vagyis ágazati érdekegyeztető szinten egy kétoldalú, a munkáltatók és munkaadók közötti egyeztető rendszer működik majd, itt az állam mint munkáltató vehet majd részt – mondta a tárcavezető. Matolcsy György kiemelte: Magyarország jó úton halad afelé, hogy a jelenlegi kormányzati ciklus végére teljesüljön a 300 ezer új munkahelyre vonatkozó vállalás, ehhez azonban új gazdaságpolitika, új közmunkaprogramok és új érdekegyeztetés szükséges.
7 százalék feletti hiánnyal kellett szembenézni
Matolcsy György a meghallgatásán azt mondta: az elmúlt egy év történelmi sikere, hogy konszolidálták a magyar állam pénzügyeit. Mint mondta, egy éve Magyarország közvetlen pénzügyi csődhelyzetben volt, az év második felében folyamatos pénzügyi kockázattal élt – ebből Magyarország szokatlan és szokatlanul sikeres eszközökkel kitört.
Úgy vélekedett, hogy a múlt év közepén Magyarország az ortodox számba vehető, az Európai Unióban alkalmazható eszközrendszerrel nem megoldható állami pénzügyeket érintő veszélyzónában volt, ebből bravúrosan és eredményesen kitört. Közölte, 2010-ben a kormányváltás idején 7 százalék feletti államháztartási hiánnyal kellett szembenézni a költségvetési törvényben vállalt 3,8 százalékkal szemben. Ez volt az az azonnali pénzügyi csődhelyzet, amiből ki kellett törni – hangoztatta azzal, hogy a pénzügyi csőd kockázatát erősítette a 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság. A szakminiszter emlékeztetett, hogy a Széll Kálmán-tervben rögzítették a magyar államháztartási pályát. Leszögezte: minden lépés az államadósság-csökkentés és a konszolidált államháztartási helyzet fenntartására irányul.
Úgy fogalmazott: a kormány többé nem kívánja Magyarországot olyan helyzetbe hozni, hogy bármilyen módon közvetve vagy közvetlenül pénzügyi csődhelyzet álljon elő. Ebből a csapdából az ország kilépett, most már a növekedés, a foglalkoztatás, a beruházások, az életminőség- és életszínvonal-emelés a feladat – szögezte le.
Külső és belső kockázatok
A nemzetgazdasági miniszter szerint külső és belső kockázata is van a Széll Kálmán-tervben a következő évekre vázolt 3 százalék alatti hiány tarthatóságának. A külső kockázatokról szólva megállapította, nem tudni, hogy a görög, a portugál és ír válság elér-e más országokat is. A deficitpálya belső kockázata az, hogy milyen eréllyel, határozottsággal és sikerességgel hajtják végre Magyarország teljes megújítását, átszervezését szolgáló programokat – mondta a miniszter, és hozzátette: itt kisebb a kockázat, mert minden egyes megújítandó és fejlesztési terület a kormány eddigi és következő programjával kezelhető lesz.
Matolcsy György igazságosnak nevezte az új, egykulcsos, arányos adórendszert, jó és demokratikus döntésnek a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos lépést. Úgy vélte, akik az állami nyugdíjrendszert vállalták, azok azt a bizalmukkal tüntették ki. A miniszter szerint óriási gazdasági hiba és erkölcstelen lépés volt 1998-ban a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetése, mert az államtól vettek el forrást, és teremtettek ezzel bizonytalanságot.
Be kell vallani az igazságot
A 2010 közepén fennálló magyar pénzügyi helyzet bizonytalan volt – mondta egy kérdésre válaszolva azzal, hogy ez nem a kormány megnyilatkozásai, hanem a tények miatt állt be. Mindenki számára világossá vált, hogy nem 3,8 százalék a deficit – fejtette ki. Hozzátette: amikor Magyarország miniszterelnöke azt kérte az Európai Unió vezetőitől, hogy valljuk be az igazságot, azt mondták, hogy „nem vallhatjuk be”, mert itt van néhány ország, amely nyílt pénzügyi csődje nagyon veszélyes, és ne terheljék az unió számláját egy újabb országgal. Kiemelte: a kormány ekkor tért át a tényleges helyzetet fokozatosan bevalló gazdaságpolitikai kommunikációra.
A mindenkori magyar miniszterelnöknek kötelessége az unió mindenkori vezetőivel szemben bevallani az igazságot – fejtette ki Matolcsy György. Úgy vélekedett: nagyon helyes döntés volt Magyarország miniszterelnökétől, hogy ezt megpróbálta. A kormány az adórendszer átalakításának folytatását tervezi – hívta fel a figyelmet és elmondta: ez a reform érinti a társasági adót és a járulékokat is.
Munka 250 ezer embernek
A miniszter elmondta: az év első négy hónapjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottság 2010 azonos időszakához képest, ami négy okra vezethető vissza. Egyrészt az ipari export bővülésének, másrészt a kormány gazdaságpolitikája belföldi piacbővítő hatásának köszönhető, de fontos szerepet játszott a kis- és közepes vállalkozói szektor helyzetének javulása, valamint a közmunkaprogramok is.
Tavaly a Munkaerő-piaci Alapból 128 milliárd forintot költöttek közmunkaprogramra, amelyekben körülbelül 100 ezer embert foglalkoztattak napi nyolc órában – emlékeztetett Matolcsy György. Jelezte: az idén az a cél, hogy a rendelkezésre álló 64 milliárd forintból négyórás, de összesen 250 ezer munkavállalóra kiterjedő közmunkaprogram szerveződjön. Jelezte, hogy júliustól újabb, kísérleti közmunkaprogramok indulnak.
Bertha Szilvia (Jobbik) hozzászólásában kifogásolta, hogy a kormány „drága és manipulatív” kérdőívek kiküldésével „helyettesítette” a társadalmi párbeszédet, elmaradtak a szakmai viták. Matolcsy György erre úgy reagált, hogy szükség van minden egyeztetési csatornára, így a nemzeti konzultációra is, de emellett ott van az ágazati egyeztetés, a jövőbeli nemzeti gazdasági és társadalmi tanács, valamint maga az Országgyűlés.
Kiss Péter (MSZP) szerint nyugat-európai példák is mutatják, hogy a munka világával kapcsolatos érdekegyeztetést nem helyettesíti a gazdaság és szociális tanácsok rendszere. Az álláskeresési járadék jogosultsági idejének kilencről három hónapra történő csökkentéséről a képviselő elmondta: azt csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha az ellátásból kiesetteket más ellátással támogatják, ugyanis a munkanélküliség átlagos ideje 18 hónap.
Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke szerint a közfoglalkoztatásban a „fél pénzen dupla foglalkoztatást” elvnek nincs értelme, mivel a négyórás közmunkával megkeresett bér összege nagyon közel áll a bérpótló juttatás nagyságához. A közfoglalkoztatás így inkább „a statisztikának szól, nem az embereknek” – jegyezte meg. A nemzetgazdasági miniszter a szocialista képviselők felvetéseire kifejtette: azokat, akik három hónap után nem találnak munkát, a négyórás közfoglalkoztatásba vonják be, amely oktatással is kiegészül. Matolcsy György szerint ez nem zárja ki, sőt elősegíti, hogy az emberek az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el.
Mi lesz az adójóváírással?
Az ülésen részt vettek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői is. Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke hangsúlyozta: az OÉT 1988 óta működik a munka világának fő egyeztető fórumaként és a társadalmi béke letéteményeseként. Bár az előző Orbán-kormány alatt is voltak az érdekegyeztetést érintő átalakítások, 1998 és 2002 között mégis működött az Országos Munkaügyi Tanács, ahol meg tudták vitatni a munka törvénykönyvével kapcsolatos változásokat – mondta az elnök. Egyben megkérdezte a minisztert, hogy a munka törvénykönyvét érintő, készülő változtatásokról kivel, mikor és hogyan fognak tárgyalni. Hangsúlyozta, hogy tárgyalásokra van szükség a munka világát érintő kérdésekről, mert enélkül akár társadalmi szintű konfliktusok is kialakulhatnak. Párbeszéd nélkül nem tud kialakulni a társadalmi igazságosság, így pedig sérül a demokrácia – mondta.
Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az adójóváírás fokozatos kivezetése évente munkavállalónként több száz ezer forintos terhet jelent a munkáltatóknak. A kivezetés ráadásul ágazatspecifikus, és épp azokat a szektorokat – például könnyűipar, mezőgazdaság – terheli, amelyek egyébként fel tudnák szívni a – jellemzően szakképzettséggel nem rendelkező – állástalanokat. Matolcsy György elmondta: az adójóváírás kivezetéséről ősszel születik majd döntés.
(MTI)
origo.hu
A Legfőbb Ügyészség közleménye
