470 éve halt meg az inka birodalom meghódítója

Francisco Pizarrót, az inka birodalom meghódítóját 470 éve, 1541. június 26-án gyilkolták meg limai palotájában saját társai.

A spanyol konkvisztádor 1478 táján született egy katona törvénytelen fiaként. Írni-olvasni nem tanult meg, egy ideig kondás volt, majd katonának állt és áthajózott az Újvilágba. Itt számos vállalkozásban vett részt, 1513-ban Balboa panamai expedíciójával eljutott a Csendes-óceánig, és az indiánok elleni hadjáratokban csinos vagyont szerzett.

1524-ben egy Diego de Almagro nevű másik kalandorral a legendás dél-amerikai aranyország, Biru (Peru) keresésére indult, de az éhség, a rossz idő és az ellenséges indiánok miatt a még a konkvisztádorok által is holdkórosnak minősített vállalkozás kudarcba fulladt. 1526-ban újra próbálkoztak, és most már bukkantak is némi aranyra – Pizarro ezen felbuzdulva megtagadta a kormányzó visszatérési parancsát. Kardjával vonalat húzott a földre, és választásra szólította fel embereit, mondván: az egyik oldalon van Panama és a szegénység, a másikon Peru és a gazdagság. A vele maradt 13 emberrel ismét Peruba hajózott, és meggyőződött a terület hihetetlen gazdagságáról. Pizarro a vállalkozást továbbra is ellenző kormányzót kikerülve személyesen V. Károly királyhoz fordult, akit meggyőztek Eldorádóról szóló színes meséi, így nemessé tette, és kinevezte a meghódításra váró gyarmat kormányzójává.

Pizarro 1530. december 27-én négy testvérével, 180 emberrel (közülük mintegy 70 volt lovas), 26 puskával és négy ágyúval indult harmadik útjára. Legnagyobb szerencséjére éppen egy trónviszály közepébe csöppent: az alig százéves, mintegy egymillió négyzetkilométer területű inka birodalom trónjáért vívott véres belviszály miatt a helyiek alig szenteltek figyelmet a maroknyi spanyolnak, akik akadálytalanul jutottak el a birodalom szívéig.

A harcokból győztesen kikerült új inka király, Atahualpa 1532. november 16-án több ezer bottal felfegyverzett harcosa között fogadta Pizarrót. A spanyolok felszólították az uralkodót, hogy vegye fel a keresztény vallást, és hódoljon be a spanyol királynak. A nemleges válasz után Pizarro tüzet vezényelt, a tűzfegyverektől sokkolt indiánokat szétkergették, sokat megöltek, Atahualpát pedig elfogták. Az uralkodó váltságdíjként felajánlotta: két szobát ezüsttel, egyet pedig arannyal töltet meg addig a vonalig, amit egy felemelt karddal húznak a falra. Ő állta a szavát, Pizarro nem: az inkát a kincsek összehordása után testvérgyilkosság, a spanyolok elleni összeesküvés, többnejűség és bálványimádás címén halálra ítélték, és 1533. augusztus 29-én kivégezték. Atahualpa a vérpadon felvette a keresztséget, így abban a kegyben részesült, hogy előbb megfojtották, és csak utána égették meg. Az aranyat és az ezüstöt elosztották, még az egyszerű katonákra is – mai árfolyamon – tízmillió forintnyi összeg jutott.

A spanyolok ezek után harc nélkül foglalták el és rabolták ki a birodalmat. A hódítók a diadal után egymás ellen fordultak. Pizarro elfogatta és kivégeztette Almagrót, akinek fia 1541. június 26-án bosszúból őt gyilkolta meg, az ifjabb Almagrót a királyi biztos fejeztette le, nem sokkal később az utolsó Pizarrót, a fellázadt Gonzalót is kivégezték…

(MTI)