Utóbbiról Ács Margit író, kritikus, szerkesztő beszélt a Hír Tv szombati, Különkiadás című műsorában. Kurucz Éva faggatta rajta kívül Kozma Mária írót, a csíkszeredai Pallas Akadémia főszerkesztőjét, két könyvheti könyv, a Régiségek Csíkországban – történelmi regék és a Marci mesék szerzőjét, valamint Tóth Erzsébet József Attila-díjas költőt, aki az Aliz már nem lakik itt című gyűjteményes verskötetét dedikálta sikerrel az ünnepi könyvhéten.
Ács Margit, aki a Helikon kiadó gondozásában adta ki a Kontárok ideje című elbeszéléskötetét, rezignáltan kimondta, hogy az utóbbi húsz évben, bár mindig zsúfolt volt a Vörösmarty és a Liszt Ferenc tér is, az emberek inkább böngészgettek, lapozgattak, semhogy vásároltak volna. Tóth Erzsébet bevallotta, hogy értelmiségi, költő létére évek óta nem tud könyvet vásárolni, csak a barátaitól kapott dedikált kötetek és az újságíróként kézhez kapott tiszteletpéldányok által tudja gyarapítani a könyvtárát. Az ő gyűjteményes és új költeményeket is tartalmazó könyvét a Nap Kiadó adta ki. Az Aliz már nem lakik itt cím arra utal, hogy a költőnő elköltözött Zuglónak arról a patinás környékéről, ahol évtizedekig élt. A három jeles írónő nem hallgatott hát korunk jellegzetes írógondjairól, a szegénységtől a digitalizáció számos káros mellékhatásáig, de istennek hála, nem akarták eltemetni az irodalmat. A székelyföldi Kozma Mária örül, hogy Kolozsváron vendégszerepelhet az anyaországi könyvhét. A két anyaországi író hangsúlyozta: két évtizede megengedett dolog az írók számára a nyílt politizálás, a kiállás immár valami mellett is, nem csak valami ellen.
A magukat még mindig mértékadónak kikiáltó levitézlett írók, irodalomtörténészek szerint az üzenet, a mondanivaló és a nemzet ügyeinek nyílt képviselete nem igazán trendi dolog. Erre alaposan rácáfolt, hogy a könyvhét egyik sikerkiadványának L. Simon László Személyes történelem című esszékötete bizonyult. A Ráció kiadó rendezte sajtó alá az opust, amelyben a jeles József Attila-díjas költő, kultúrpolitikus szülőföldről, történelemről, családról, irodalomról, korábbi csalódásainkról és új keletű reményeinkről vall élvezetes, olvasmányos stílusban. Igazolódtak Tóth Erzsébet költő szavai: a divattal nem szabad törődni a költészetben, az irodalomban.
A szombati nap, a trianoni országcsonkítás gyászévfordulója, június 4-e egyre több alkotót késztet arra, hogy kinyilvánítsák jogos felháborodásukat és tiltakozásukat is, amiért Magyarország mind a mai napig nem kapott semmiféle igazságtételt az 1920-as diktátumért. Ám a határon túli írók egységesen vallják: fölemelő számunkra, hogy a tavalyi választások győztese, a Fidesz–KDNP vezette nemzeti kormány a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a gyászos június 4-ét és lehetővé tette a kettős állampolgárságot. Ez mindenképpen pozitív üzenet.
A szombati, vasárnapi napokon azért a vásárlók is nagyobb súllyal képviseltették magukat. A papírforma bejött, a Széphalom Könyvműhely sátrában szép számban vásárolták Jókai Anna Mindhalálig, A feladat című könyvét, amely az író másodszorra újrakezdett életműsorozatában látott napvilágot. Az írónő vasárnap a Széphalom sátránál is várta dedikáltató olvasóit. Ács Margit, Kozma Mária, Tóth Erzsébet már említett kötetei, Jankovics Marcell és Méry Gábor Szép magyar könyv díjas A szepeshegyi Szent Márton székesegyház című kötete, Csontos János Delelő című gyűjteményes verskönyve, Báger Gusztáv Mindent begombolsz című verskönyve mellett a fiatalabbak könyvei is jócskán fogytak.
A fiatal magyar irodalom két nagy reménysége, Iancu Laura és Rózsássy Barbara is eredményesen dedikálták könyveiket. Iancu Laura ezúttal szűkebb hazája, Magyarfalu népi szokásairól írt könyvet Jeles napok, ünnepi szokások a moldvai Magyarfalván címmel. Rózsássy Barbara pedig Pater noster, Dante címmel adta ki verseit. Borbély László Büntetlenek című ízig-vérig mai, deviáns fiatalokról szóló regénye a Magyar Írók Egyesülete, Mirtse Zsuzsa Kondenzcsík – Főbenjáró versek című verskönyve a Méry Rátió gondozásában látott napvilágot. A Magyar Napló sátránál Bíró Gergely Oroszlánkeringő című első kötete fogyott szép számban. Az öt novellát és a címadó kisregényt tartalmazó könyvben eredeti költői stílus és különleges valóságlátás teremt míves, mégis kemény egységet. Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke méltatásában az utóbbi évek legmarkánsabb könyveként értékeli az opust. Bíró Gergely arra a kérdésünkre, hogy mi a véleménye saját nemzedékéről, amelynek kamaszkora egybeesik a rendszerváltozással, úgy felelt, hogy nemzedéke reményteljes generáció. Könyve kamaszokról szól, saját középiskolás négy évét eleveníti föl. S ahogy minden korban, az övében is a korosztály alaptermészetéhez tartozott a lázadás. Nem az volt az elsődleges célja, hogy a nemzedéke történetét megírja egy kisregényben, inkább az, hogy megragadja a mindenkori kamaszkor lelkületét, felmutassa a serdülők igazi arcát. Persze, korosztálya sajátosságait sem hagyta ki, példának okáért, hogy az alternatív rockzene akkor áramlott be Amerikából Magyarországra, s megszédítette a fiatalokat, akik külföldről kapott minta szerint kezdenek el nemcsak öltözködni, hanem élni is. Ennek nyomán alakul, formálódik az identitáskeresésük.
Az irodalomtörténeti munkák közül egy különlegességre hívnánk föl a figyelmet. Madarász Imre irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem olasz tanszékének professzora – idestova harminc önálló kötet birtokosa – Változatok a halhatatlanságra címmel emlékezik meg az egységes Olaszország megszületésének 150. évfordulójáról. Tudjuk, hogy Itália az antikvitás, a leghitelesebb európai kultúra ősbölcsője, az egyik legrégibb létező örökség hordozója. Ugyanakkor a szó jelenlegi értelmében vett Olaszország százötven évvel ezelőtt, Garibaldi forradalmának kitörésekor, március 17-én jött létre. Egy dokumentumkötetet második kiadásban olvashatunk. A Jelenkor kiadó adta ki Gervai András Fedőneve: „szocializmus” – Művészek, ügynökök, titkosszolgák című könyvét, amelyben az író leleplezi elsősorban a film és a színház területén tevékenykedő pártállami besúgókat. Jó néhány meglepetés ér bennünket, fölháborodunk nem csak azon, hogy milyen sokan érvényesültek a művészetben is mások bemártása, mások életének tönkre tétele által. Ami még szörnyűbb és gyanúsabb, hogy milyen sokan mentegetik az úgynevezett „megtévedteket”, s milyen sokan haragszanak a szerzőre, kedves Film Színház Muzsikás ex-kollégámra, a jeles filmkritikusra, novellistára, amiért ennyi szerencsétlen besúgót megbántott. Vajon ki fogja végre megsajnálni és kárpótolni a besúgottakat, akiknek többek között a spiclik tették tönkre az életét?
A könyvhét egyik legsikeresebb rendezvénye, fénypontja a Magyar Napló hajóút. Tizedik alkalommal futott ki június 4-én este a Budapest hajó, az írók kedvence, a Vigadó téri kikötőből. A hagyományoknak megfelelően közös asztalhoz ültek írók és a Magyar Napló meghívott olvasói, és feszengés nélküli, jóízű beszélgetések alakultak ki. A hajóút fő programja a Magyar Rádió Márványtermében megrendezett versmaraton teljes hangfelvételéről készült szerkesztett CD bemutatója volt, amelyet a Magyar Napló a Magyar Rádióval közösen jelentetett meg a 82. Ünnepi Könyvhétre. A hajón meg lehetett kapni a Magyar Napló könyvheti kiadványain kívül Az év novellái, Az év versei, Az év esszéi című kötetet is. Hangulatos, spontán beszélgetések alakultak ki az idén is írók és olvasók között, sokan nyertek a vidám tombolán – többek között e sorok írója is – értékes, könyvcsomagokból álló díjakat.
origo.hu
Több fa is az útra vagy házakra dőlt Veszprém vármegyében
