A „sivatagi kaviár” termelése a tervek szerint 2011 végén kezdődik, és a program szorgalmazói egyebek között az Arab-öböl országaiba szánják, ahol mostanában kezdenek rákapni a „királyi eledelre”, valamint a hagyományos piacokra, Európába és az Egyesült Államokba is kívánnak szállítani belőle.
„Nemzetközi szinten a kereslet 400 tonnával haladja meg a kínálatot, mi ezt a hiányt szeretnénk pótolni” – hangsúlyozta Robert Harper, a Royal Caviar Company kereskedelmi igazgatója. A cég évente 35 tonna kaviár előállítását tervezi a világ másik fekete arany – kőolaj – készleteinek 8 százalékával rendelkező Abu-Dzabiban.
Az Egyesült Arab Emírségek fővárosa, Abu-Dzabi ipari negyedének egyik üzemében különleges készülékekkel állítják elő a hatalmas zöld medencékben fickándozó tokhalak élelmiszeradagjait. Egy másik teremben fehérköpenyes technikusok helyezik óvatosan az elkábított halakat egy márványtáblára, ahol ultrahanggal állapítják meg a bennük lévő ikra mennyiségét és minőségét. „Ebben a mikrokörnyezetben a tokhalnak nincsen természetes ellensége, és a halálozási arányszám igen alacsony” – mondta Robert Harper.
A cég egy másik vezetője, Ahmad az-Zahíri a vállalkozás környezetbarát jellegére hívta fel a figyelmet. „A Kaszpi-tengeren kihalás fenyegeti a tokhalat, a mi termelésünk révén meg lehet védelmezni ezt a halfajt” – hangoztatta. A medencék használt vize végül mezőgazdasági kultúrák öntözésére szolgál az abu-dzabi sivatagban – tette hozzá Zahíri.
Michel Naszúr pénzügyi igazgató szerint a vállalkozás költsége 115 millió dollár (21,8 milliárd forint). Az abu-dzabi kaviárt grammonként 4-6 dollár (758-1137 forint) közötti áron értékesítik majd, amely közelít a Kaszpi-tengeri kaviár árához. Ezen túl 700 tonna friss, illetve füstölt tokhalfilét is előállítanak majd.
Christophe Hartung, a vállalkozásban részt vevő United Food Technologies német konzorcium igazgatója elmondta: a tokhalak csak négy és fél éves korukban – amikor elérték a tíz kiló körüli súlyt – termelnek ikrát.
A legdrágább kaviárt a Kaszpi-tengeri tokhalból állítják elő, de a fogások egyre csökkennek az orvhalászat és a szennyezés miatt. Irán fontos kaviártermelő, Oroszország pedig számos erőfeszítést tesz a tenyésztés növelésére, hogy visszanyerje a világ első számú exportőrjének rangját.
Oroszország 2006-ban betiltotta a vadon élő tokhal ipari halászatát, hogy megakadályozza a dinoszauruszokkal egyidős faj kihalását. 2010 végén négy Kaszpi-tengeri ország – Kazahsztán, Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Irán – állapodott meg ötéves halászati moratórium betartásában. Az abu-dzabi cég három éve vette a tokhalakat, de rövidesen 120 ezer megtermékenyített tokhalikrát is vásárol.
(MTI)
origo.hu
Most kiderül, hogy káros vagy egészséges étel a szalonna
