Nem hagyományos biztonsági kihívásokról, köztük földrengések, árvizek és nukleáris katasztrófák elhárításáról és kezeléséről lesz szó; a témának szomorú időszerűséget adnak az idei ázsiai események – mondta Martonyi János külügyminiszter a tárca háttérbeszélgetésén. A tanácskozásra 48 ország küldöttei érkeznek. A 27 uniós országon, továbbá két szervezeten, az Európai Unión és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségén (ASEAN) kívül 19 ázsiai állam képviselteti magát, közülük 17 külügyminiszteri szinten.
Az ASEM keretében kétévente rendeznek csúcstalálkozókat az állam- és kormányfők részvételével – tavaly Brüsszelben volt ilyen –, a közbülső években tartják a külügyminiszteri találkozókat, ennek ad otthont Gödöllő is. A tanácskozáson – amelyet hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök nyit meg – Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve a magyar külügyminiszter elnököl.
A nem hagyományos biztonsági kihívások mellett – ezek közé tartozik a biztonsági kockázatot jelentő terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, az illegális fegyverkereskedelem és a szervezett bűnözés, továbbá a válsággócokból kiinduló migráció és az élelmiszerhiány is – napirenden lesznek a gazdasági-pénzügyi kockázatok, az euróövezet problémái, valamint az ázsiai gazdaság gondjai is. Az ASEM-együttműködés a biztonsági-politikai és gazdasági kérdéseken kívül a társadalmi-kulturális kérdéskörre is kiterjed, utóbbi megvitatásában nem kormányközi szervezetek is részt vesznek. Az ASEM-csoport adja a világ GDP-jének 60 százalékát és a Föld népességének több mint a felét.
A magyar diplomácia irányítója – aki előzetesen hangsúlyozta, hogy Magyarország új külkapcsolati stratégiájának fontos eleme az ázsiai kapcsolatok erősítése – a kétnapos tanácskozás alkalmából 9-10 kétoldalú találkozót tart, lényegében minden jelentős ázsiai ország, egyebek között Japán és Kína külügyminiszterével tárgyal.
Az ASEM konzultációs fórum, amelyen nem hoznak konkrét döntéseket és kötelezettségvállalásokról sem határoznak, a cél a felmerülő kérdések „beazonosítása”. A külügyminiszterek így a gödöllői tanácskozás végén sem adnak ki hivatalos, kötelező erejű záródokumentumot, hanem úgynevezett elnöki nyilatkozatot fogadnak el, amely a 48 ASEM-partner konszenzusos álláspontját tartalmazza majd a globális és regionális politikai, gazdasági és társadalmi-kulturális kérdésekről.
A kontinensközi párbeszéd erősítését célzó fórumot Franciaország és Szingapúr kezdeményezésére 1996-ban hozták létre, azután, hogy a 90-es évek elejétől egyre nyomasztóbbá vált az Európa és Ázsia közötti konzultációs fórum hiánya a globális erőközpontok kommunikációjában. Az ASEM európai oldalon az EU 27 tagállamát és az Európai Bizottság képviselőjét, ázsiai részről az ASEAN titkárságát és tíz délkelet-ázsiai tagállamát, valamint Ausztráliát, Dél-Koreát, Indiát, Japánt, Kínát, Oroszországot, Pakisztánt, Mongóliát és Új-Zélandot foglalja magában. Magyarország 2004-es EU-csatlakozásával vált az ASEM tagjává.
(MTI)
origo.hu
Megint hazudtak Magyar Péterék
