Mint kifejtette, az eddigi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból álló hálózat helyett 6 kutatóintézetből és 9 kutatóközpontból álló struktúra jön létre. Az MTA jelenlegi 18 egyéb költségvetési szerveinek számát nyolcra csökkentik, így az eredeti 58 költségvetési szervből 23 alakul.
„A kutatóhálózat megújítására vonatkozó szándékomat május 3-án, a közgyűlési záróbeszédemben jelentettem be, mivel jelenlegi szétaprózott állapotában ez a szerkezet nem tartható fenn. Infrastruktúrája rohamosan elértéktelenedik, és már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a kis intézetek nem képesek biztosítani a megfelelő kutatási feltételeket, a szakmai előmenetelt, és fokozottan kiszolgáltatottak a hazai és nemzetközi pályázati rendszer útvesztőinek és változásainak” – mondta az MTA elnöke.
Kiemelte, hogy a sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben a javaslat kidolgozása nem háttéralkuk során, hanem teljesen átlátható módon, az érintettek bevonásával történt. A tervezetet részletesen ismertették a kutatóintézetek igazgatóival, majd megvitatták az MTA kutatóhálózat testületi felügyeletét ellátó Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsával (AKT). Az egyeztetések végső szakaszában a tervezetet június 20-22 között újból megtárgyalták a három nagy tudományterület kutatóintézeteinek vezetőivel. A megbeszélések során néhány ponton megváltozott az eredeti javaslat, a 14 kutatóintézet és kutatóközpont helyett végül 15 alakul majd.
„A Szegedi Biológiai Központ, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az Atommagkutató Intézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és a Nyelvtudományi Intézet változatlan formában működik majd” – közölte Pálinkás József.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetből, a Vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetből és a Duna-kutató Intézetből jön létre az Ökológiai Kutatóközpont. A négy agrárintézetből egy kutatóközpontot hoznak létre, a KFKI Atomenergia-kutató Intézetből és az Izotópkutató Intézetből alakul az Energetikai Kutatóközpont. A Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetből, illetve a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetből Részecskefizikai és Szilárdtest-fizikai Kutatóközpont lesz, a földtudományi kutatóintézetekből, a Földrajztudományi Kutatóintézetből és a Csillagászati Kutatóintézetből jön létre a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. Multidiszciplináris természettudományi kutatóközpontot hoznak létre a Kémiai Kutatóközpont, a Pszichológiai Kutatóintézet, az Enzimológiai Intézet, valamint a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet részvételével. A társadalomtudományi kutatóközpont a Jogtudományi Intézet, az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Szociológiai, valamint a Politikatudományi Intézet egyesítésével jön létre. A Történelemtudományi, az Irodalomtudományi, a Zenetudományi, a Művészettörténeti, a Filozófiai, a Néprajzi és a Régészeti Kutatóintézet összevonásával születik meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont. A Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, a Világgazdasági Kutatóintézet és a Regionális Kutatások Központja egyesítésével alakul a Közgazdasági és Regionális Kutatási Központ.
„A teljes intézményhálózat átalakítása, amely csökkenti az adminisztrációt, várhatóan 500 millió forintos megtakarítást jelent. A kutatási műhelyek megőrzik tudományos autonómiájukat, és csak szerves úton alakulnak át. A kutatóintézetekben egyébként sem változatlan a csoportok létszáma, kutatási témája. A nagyobb kutatási egységeken belüli tudományos együttműködés pedig új lehetőségeket kínál majd. A kutatói létszámban jelentős változásokat nem tervezünk” – húzta alá az elnök. Tájékoztatása szerint a megújítást egyhangúlag támogatták az intézetigazgatók, akik támogató nyilatkozatot írtak alá. Egyhangúlag támogatta a tervezetet az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa hétfői ülésén, ahogy az MTA elnöksége is kedden.
A nyár folyamán végzik el az átalakításhoz szükséges jogi és közigazgatási egyeztetési munkát, a határozattervezetet az MTA decemberi 5-i közgyűlésén terjesztik elő. A tervek szerint az átalakult kutatóhálózat 2012. január elsejével kezdi meg működését, az átmenetet az intézetekben elnöki biztosok irányítják majd, akiknek a mandátuma 2011. december 31-én jár le. Az új főigazgatókat pályázat útján választják ki. „Az átalakítás után tudom az új struktúrát bemutatni a kormánynak, és arra kérni, hogy ezt a szerkezetet jelentős többlettel finanszírozza, lehetővé téve, hogy az akadémiai kutatóhálózatban jelentős eredmények szülessenek. A kormány elkötelezett, hogy növelje a kutatás-fejlesztési ráfordításokat. Az átalakítást, a megújítást annak reményében hajtjuk végre, hogy az akadémiai kutatóhálózat ezekből a többletráfordításokból jelentős mértékben részesül” – összegezte Pálinkás József.
(MTI)
origo.hu
Budapestre jöhet a Patrióták Európáért EP-frakciója
