Az ízversenyben nyertünk, de ez nem elég

A magyar termékek és a hungarikumok védelme volt a fő témája egy, a héten rendezett szakmai konferenciának. Az élelmiszerpiacon kialakult helyzet kapcsán a résztvevők az együttgondolkodás és az együttcselekvés szükségességét hangsúlyozták, mely elvezethet odáig, hogy a magyar produktumok sikeresen vegyék fel a versenyt a konkurenciával.

Pálffy Renáta
2011. 06. 25. 14:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Napjainkban gyakran hallunk fejtegetéseket arról, hogy a nagy múltra visszatekintő hazai élelmiszeripar milyen nehézségekkel küszködik, és milyen módszerekkel lehetne ezen terület innovációját garantálni. A héten Budapesten, az IIR Magyarország által rendezett Élelmiszeripari Szakszemináriumon az ágazat kiemelkedő szereplői osztották meg tapasztalataikat, véleményüket a piacon érzékelhető jelenségekről, tendenciákról.

– A rendszerváltás az élelmiszerpiacon komoly változást hozott, a privatizáció során a külföldiek tettek szert uralkodó szerepre, míg a hazai termelők gyakorlatilag ellehetetlenültek, termékeikkel versenyhátrányba kerültek – fejtette ki eőadásában Kádár Imre. A Premium Hungaricum Egyesület elnöke úgy véli, ennek a hátránynak a megszüntetése az elsődleges feltétele annak, hogy a hazai termelőket, kereskedőket helyzetbe hozzuk.

A versenyhátrány megszüntetésének fontosságát hangsúlyozta Kovacsics Imre, a Magyarok a Piacon Klub elnöke is. Mint mondta, megfelelő adó- és támogatási rendszer mellett a magyar termékek pillanatok alatt fel tudnák venni a versenyt a konkurenciával, különös tekintettel arra, hogy elmondhatjuk, az íz- és küllemversenyben a magyar áruk már most győztesek. Tény azonban az, hogy a magyar vásárlói szokások odáig fajultak, hogy – hiába tolunk ki nagy kocsikat az élelmiszer-áruházakból – a választásnál a fő meghatározó az ár, így kerülnek megvásárlásra a gyenge minőségű élelmiszeripari termékek. Ám, szerencsére pozitív tendenciák érvényesülését is érzékelhetjük.

– A rendszerváltás után elkezdtük vásárolni a Nyugatról hozott termékeket, aztán rájöttünk, igaz, hogy lehet venni dinnyét, őszibarackot januárban, de ezek ízükben nem hasonlítanak egy valamire való gyümölcsre – fejtette ki Kovacsics. Úgy látja, körülbelül másfél éve indult el az a folyamat, amikor az emberek lassan kezdenek rájönni arra, hogy az itthoni ízek jobbak. A hazai termelőknek azonban azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a terméküknek nem elég csak magyarnak lennie, hanem jó és kiváló minőségű árut kell előállítani.

Kovacsics Imre szerint egy megfelelő minőségbiztosítási rendszerre volna szükség, ahol a fogyasztó számára egyértelmű, hogy egy terméknél mire számíthat. Ezen piramis tetején helyezkedhetnének el a hungarikumok, melyekkel kapcsolatban a Magyarok a Piacon Klub elnöke úgy gondolja, nem szabad átesni a ló másik oldalára, ugyanis nem lehet minden hungarikum, aminek egy kis magyar eredete van, hiszen az elcsépeli ezt az értékeket jelölő fogalmat. Így ezt is a helyére kell tenni.

A hungarikum fogalmának egyelőre nincs egységes definíciója, szellemi terméket, épített, tárgyi, kulturális, gazdasági örökséget egyaránt értünk alatta. A pontos definiálás a hungarikumtörvény feladata lesz. A törvénytervezetet várhatóan még idén tárgyalni fogja az Országgyűlés.

A szakmai eszmecsere résztvevői egyetértettek abban, hogy az egyes törekvések sikeréhez szakmai egyeztetésekre és összefogásra van szükség az ágazati szereplők részéről. Mint Kovacsics Imre fogalmazott, nagyon fontos, hogy Magyarországon kialakítsunk egyfajta belső védelmet. Minőségi termékek kellenek, és meg kell találni azokat a piacokat, melyeket ezekkel ki tudunk szolgálni, így profit termelődik, és újabb munkahelyek jöhetnek létre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.