Az egyesület egyrészt a Népszava kiadója, másrészt Gyurcsány Ferenc és Gréczy Zsolt, harmadrészt pedig Halák László, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) etikai bizottságának egykori elnöke ellen indított személyiségi jogi pert. A további jogsértéstől való eltiltás és helyreigazítás mellett egy-egy millió forintos kártérítést is kér az egyesület.
Az Andrassew Ivánt és a Népszavát érintő per tárgya az újságíró egy még 2008-ban megjelent publicisztikája. Ebben többek között olyan megállapítások szerepeltek, mint hogy a gój motorosok egy „motorizált újnáci szervezet”, amely „tagadja rasszista mivoltát”, valamint hogy „Önök semmiben nem különböznek azoktól a borzalmas cigányoktól, akik agyonverték a tiszteletre méltó emlékű Szögi tanár urat”.
„Nem kell minket szeretni”
A tárgyaláson – amelyen hallgatóként Andrassew Iván is megjelent – Németh L. Zsolt, a lapot képviselő ügyvéd a kereset elutasítását kérte. Az újságíró korábbi meghallgatásából idézve elmondta: a motorosok terrorizáló fellépése széles körben elterjedt azóta, az egyenruhás bűnözést gyakorlatilag a felperesek találták fel. Riasztó ruhájukban főleg romák lakta helyeken jelennek meg, ahol céljuk a lakosság megfélemlítése. Az ügyvéd mondandója alátámasztására fényképeket mutatott az egyesület tagjairól, öltözékükről. Ezért úgy gondolja, az Andrassew által használt élesen kritikus hangnem belefér a „véleménynyilvánítás szabadságába”. Szerinte az egyesület társadalmi értelemben nagyon káros tevékenységet végez, amit a politika is felismert, ezért hozta az egyenruhás bűnözés elleni törvényt. Úgy látja, a pólón szereplő „Gój vagyok” felirat célja a zsidóság provokálása, szerinte a „Beszámítható vagyok” feliratú póló viselésének több információtartalma lenne.
Mészáros Imre, a Gój Motoros Egyesület vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy zsidó származású zenész barátjuk adta nekik a nevet. Arról is beszélt, hogy már 1991 óta létezik a csapat, és egészen 2006-ig senkinek nem volt velük problémája. „Nem kell minket szeretni”, de ha már foglalkozik velünk a sajtó, akkor korrekten tegye – indokolta a perek indítását. Mészáros Imre azt is elmondta, esetükben szó sincs cigányellenességről. Ők az erőszakos bűncselekmények ellen vannak, bárki is kövesse el azokat – tette hozzá.
Olyan köztiszteletben álló tagjaink vannak, mint a Lázár testvérek, vagy a Hiller István által kitüntetett Tátrai Tibor – mondta Mészáros Imre. – Az ő érdekükben is helyre kell igazítaniuk a hazug vádakat. Az egyesület bíróságon bejegyzett, törvényesen működő társaság, „amire ugrunk, az a fasiszta jelző használata” – fogalmazott. Reméli, hogy a bíróság igazat ad nekik, de ha nem, akkor majd a motoros törvény szabályai szerint járnak el. Ez beszélgetést, nem pedig fenyegetést jelent, „nem fogjuk orrba vágni sem Önt, sem az Ivánt” – mondta az ügyvéd felé fordulva.
24 másodperc
A Gyurcsány Ferenc és Gréczy Zsolt ellen benyújtott kereset alapja a 2010-ben, a Táncsics Alapítvány támogatásával megjelent Gyarapodó Magyarország című kötet, amelyet az újságíró állított össze. Itt jelent meg az az akkor már sokszor cáfolt állítás, hogy a gój motorosok megzavarták a 2006. október 23-i állami rendezvényt. A tárgyaláson csak Gréczy Zsolt jelent meg, aki nem engedte, hogy felvétel készüljön róla. Valentinyi Andrea ügyvéd ellenkérelmüket ismertetve elmondta: az újságcikkekből összeállított könyvből üzletben csak 87 példány fogyott, a többit az MSZP-s képviselőjelöltek osztogathatták el. Ráadásul Gyurcsány Ferenc sem a könyvajánlón, sem más alkalmakkor nem hozta szóba a gój motorosokat, a tévedést pedig azonnal helyreigazították, ami szerintük elegendő – tette hozzá.
Mészáros Imre közölte, hogy Gréczy Zsolt publicisztikában közölt helyreigazítását nem tudják elfogadni. Feltette a kérdést: „nem jutunk el oda, hogy tájékozódjunk?” Hiszen a rendőrség már az esemény után két nappal közölte, hogy nem ők zavarták meg az ünnepséget. Mészáros elmondta, hogy a könyv megjelenése után felhívta az alapítvány ügyvezetőjét, aki sajnálkozását fejezte ki, majd Gréczyt is, ő azonban 24 másodperc után letette a telefont. Mészáros Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy Gyurcsány maga írta a blogján, hogy randalíroztak a gójok.
Gréczy Zsolt a tanúkihallgatáson elmondta: a szerkesztést ő végezte, Gyurcsánynak nem volt köze a könyvhöz. Kiemelte, hogy egyikük szájából sem hangzott el soha a gój motorosokra vonatkozó kijelentés. Azzal kapcsolatban, hogy miért publicisztika formájában tette közzé a helyreigazítást, úgy válaszolt: magával a jelenséggel akart foglalkozni, a 2006. őszi politikai környezettel.
Külön tárgyaláson Halák Lászlót, a MÚOSZ etikai bizottságának korábbi elnökét is meghallgatták, aki még 2008-ban nevezte egy televízióműsorban fasisztának a gój motorosokat. Futó Barnabás, az egyesület jogi képviselője elmondta, ezt követően országszerte elterjedt ez a minősítés. A következő tárgyalási napot mindhárom perben október 20-ra tűzte ki Bérces Renáta bírónő, amikor Gyurcsány Ferenc meghallgatására is sor kerülhet.
origo.hu
A hungarofób Manfred Weber a magyar miniszterelnök békemisszióját is támadta
