Zalaegerszeg könyvhetét délután négykor Csontos János költő nyitja meg, majd dedikálja a Delelő (Összegyűjtött versek, 2002–2010) című kötetét, amelyet a Magyar Napló rendezett sajtó alá. A költő az összes versét bemutató kötettel országjáró körútra indul, június 3-án pénteken délben szülővárosában, Ózdon szombaton délután négykor a Vörösmarty téren, vasárnap délután hattól Balatonfüreden, június 8-án este a Magyar Írószövetségben dedikál. Június 14-én Csíkszeredán, a Székelyföld című folyóirat vendégeként mutatkozik be. Debrecenben a Piac utcán csütörtöktől hétfőig lehet vásárolni könyveket, a cívisváros közismerten jó hangulatú könyvünnepei mindig emlékezetesek. Idén többek között Kiss Anna lesz a könyvhét vendége, aki dedikálja a Jár nyomomban című verskötetét.
Manapság nem árt hangsúlyozni: ez az igazi könyvhét! Ugyanis a hasonló jellegű irodalmi ünnepek, könyves karneválok miatt szokás összekeverni a júniusi Ünnepi Könyvhetet az április 11-i Költészet Napjával, az április közepén megrendezendő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal, a májusi Szent István Könyvhéttel. A júniusi ünnepi könyvhét egyedülálló a világon, hiszen még a nagy múltú filmes fesztiválok folyamatossága is megszakadt rövidebb-hosszabb időre. A magyar ünnepi könyvhét gondolatát Supka Géza polihisztor, a Filológiai Szemle főszerkesztője vetette föl egy lillafüredi könyvterjesztő konferencián. Már akkor, nyolcvanhárom esztendővel ezelőtt megkongatták a könyves emberek a vészharangot. A 20. századi millenniumi csillogás, a budapesti orfeumok, cirkuszok, színházak, filmszínházak túlkínálata, ha nem is oly nagy mértékben, mint a hatvanas években meghonosodott házimozizás és annak máig tartó fejlődése, de igencsak csökkentette az emberek olvasókedvét.
Ezért találta ki Supka Géza, hogy legyen az évnek egy olyan napja, amelyen Budapesten, a nagyobb városokban és az erre fogható településeken az írók vonuljanak ki könyveikkel ingujjban és mezítláb az emberek közé. A társművészetek, a szavaló színművészek, a muzsikusok, a bohócok és mások pedig segítsenek abban, hogy eladhatóvá váljon a mindenkori kortárs magyar irodalom minden terméke. A könyvnapból ünnepi könyvhét lett, amelyet eddig 1957 kivételével minden évben megtartottak. 1957 könyhete a magyar irodalom dicsőséges napjának számít, ugyanis az 1956-os forradalom leverése után még a kommunista írók sem voltak hajlandók kiülni dedikálni a Vörösmarty térre, mert szolidaritást vállaltak börtönben ülő, előzetes letartóztatásban az ítéletüket váró írótársakért. (Sokak szerint emiatt 1957 szeptemberében, büntetésből kellett az íróknak aláírniuk azt a levelet, amelyet a hatalom az ENSZ-nek küldött azzal a kéréssel, hogy ne tűzze napirendre az 1956-os forradalom megtorlásának ügyét. Számos téves, folyóiratban megjelent közléssel ellentétben a levelet nem írta alá az egész Magyar Írószövetség, a kimaradtak listája hosszabb, mint az állítólagos aláíróké, ugyanis a hatalom egy csomó nevet az írók megkérdezése nélkül hamisított erre a listára, ami az Élet és Irodalomban is megjelent.)
E csodálatos könyvünneppel a meteorológusok előrejelzése szerint idén kegyes lesz az időjárás, nincs szomorúbb annál, mint amikor egy sikerkönyv dedikálását szétveri a vihar. A mai magyar irodalom egyik legnagyobb prózaírója, Jókai Anna életműkiadását a Széphalom Könyvműhely gondozza. Az írónő vasárnap délután várja olvasóit a Széphalom sátornál, ahol a Mindhalálig és A feladat című regényeit tartalmazó kötet kapható. A Mindhalálig című regény különleges helyet foglal el az írónő életművében, aki műveinek jelentős többségében a tökéletesség csapdájával küszködő hősök és hősnők köré rendezi figurapanoptikumát. Törtel Géza író esendő alak, akit megkísértenek az aranykorinak hazudott Kádár-korszak sátáni életszférái. Az íróvá válás nehézségeiről, a cenzúrával folytatott kilátástalan küzdelemről, az alkotói lét csapdáiról vall megejtő őszinteséggel. Jókai Anna regénye arra is választ keres, miért kellett annyi viszonylag jól induló írói életpályának derékba törnie. Ugyanakkor azt is megkérdezi hősétől: joga van-e a kiemelkedő képességű embernek szembefordulnia az erkölcs kategorikus imperatívuszával. A Mindhalálig élő bizonyítéka annak, hogy az igazán tehetséges író képes hitelesen azonosulni a másik nemmel is.
A Feladat, a másik regény Jókai Anna Nagy hivatástudat című regényciklusának míves, markáns darabja. A hétköznapiságra, az Ortega-féle tömegemberségre kényszerítő törpevilágban az óriások válnak deviánssá. Jókai Anna kiemelkedő életműve néhány kivételes irodalmi művel (Hernádi Gyula: A péntek lépcsői, Kiáltás és kiáltás; Ottlik Géza: Iskola a határon; Sánta Ferenc: Isten a szekéren, Az ötödik pecsét; Mészöly Miklós: Az atléta halála; Kolozsvári Papp László: Az alkoholista halála; Fábián László: Hazatérő lovam körmén virágos rét illatát hozza... stb.) együtt alkalmas arra – az 1990 után megjelent, szamizdatlétre kényszerült életműveken kívül –, hogy megtudjuk belőlük, milyen is volt az a hitvány, semmi kis korszak, amelyet puha diktatúrának, kedélyes barakknak szoktak az emberek – a korabeli irodalmi alkotások félhazugságainak köszönhetően is – eufemizálni. Az emigráns magyar irodalom 1990 után részben hazatért írója, az 1956-os veteránnak is számító Ferdinandy György izgalmas novelláskönyve, a Kérdések Istenkéhez a hazátlansággá válás anatómiáját nyújtja. Sokan irigylik oktalanul a nyugaton és itthon is élő világpolgárokat, Ferdinandy György laza epizódregénnyé összeálló kötete cáfolata a tévhitnek, amely szerint ez a létállapot olyannyira irigylésre méltó lenne. Az igazán érzékeny ember nem válik mindenütt honossá, hanem ellenkezőleg, régi és új hazájában, hazáiban is örökös vendégnek érzi magát, még akkor is, ha imádja Magyarországot.
A Kortárs Kiadó kínálatából figyelemre méltó az 1939-ben született Kiss Anna Jár nyomomban című verskötete. Ebben a kötetben a kiváló költő a magyar tradíciók nyomában jár, csodálatos esszéversekben keresi Istent, nemzeti létünk, embervoltunk titkait, öröm olvasni a kötetet, ami azért nem meglepetés, mert Kiss Annától ezt vártuk (részletes ismertetését szombati magazinunkban olvashatjuk). A protestáns líra jelese, Petrőczi Éva költő idén töltötte be hatvanadik életévét. Ebből az alkalomból jelent meg A patak éneke című válogatott és új költeményeket tartalmazó tizenkettedik versgyűjteménye, a Kálvin Kiadó gondozásában.
Lipcsey Emőke Svédországban élő író-költő 1990 óta hazajáró lélekké vált, s itthon jelenteti meg munkáit. Új könyve, a Taurus blogja izgalmas témát tűz tollhegyre: a chatelők, blogozók világába vezérel bennünket. Ebbe a világba nagyon könnyen és könnyelműen vetik bele magukat fiatalok, idősebbek, pedig nem igazán veszélytelen. Krimiszerűen fordulatos eseménysor vezet a kötetben a kétrendbeli, nagyon is súlyos tragédiához, bizonyítván, hogy a blogozás nem csak lélektani szempontból rejt magában súlyos veszedelmeket. A Taurus blogja című regény a Helikon gondozásában lát napvilágot, az írónő pénteken, szombaton, vasárnap egyaránt dedikálni fogja könyvét.
Egy tragikusan korán elhunyt erdélyi magyar író, Kolozsvári Papp László posztumusz kötetét, A diák utolsó története című regényt is a Kortárs Kiadó rendezi sajtó alá. Az 1940-től 2005-ig élt író, drámaíró, műfordító a kevés igazszólók közé tartozott a pártállami években is. Ez a regénye visszavezérli olvasóit ifjúságának és életének kedvenc helyszínére, Kolozsvárra.
A gyermekkönyvnapok látogatóit minden nap interaktív, játékos szórakozások várják, ezek az alkalmak teszik immár több nemzedék számára is izgalmas, családi eseménnyé a Vörösmarty téri rendezvényeket. Egy tündéri regény, a Filc, a zoknimuki már első megjelenésekor kivívta a szakma tetszését. Írója Tóth Zita, aki most a Filc, a zoknimuki és az Öreg Kút titka című új könyvének dedikálására várja olvasóit.
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
