Elaprózódtak az erdők

Az Európa felszínének közel felét kitevő erdők felülete egyre nő, de az irtások és az erdőtüzek miatti elaprózódás fenyegeti őket – figyelmeztetett az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).

„A jó hír az európai erdősített térségek növekedése” – mondta el kedden Ivonne Higuero, az UNEP szakértője az európai erdők 2011-es állapotáról szóló jelentést ismertetve. Az ENSZ-szervezet adatai szerint Európában 1,02 milliárd hektárnyi erdőség van, azaz a világ erdőinek 25 százaléka. Az elmúlt 20 évben évente 800 ezer hektárral nőtt az erdővel borított felület.

A rossz hír viszont az, hogy ez a fejlődés nem egyenletesen oszlik meg a földrész országai között, azaz egyes térségekben, így Kelet-Európában csökken az erdősített terület – mutatott rá Ivonne Higuero. Az európai erdők növekvő elaprózódástól szenvednek, főként Spanyolországban, Közép-Európában és a Földközi-tenger északi partvidékén, veszélyeztetve e térségek biológiai sokszínűségét Az elaprózódás főként a fakivágás, az erdőtüzek, a mezőgazdasági művelésbe vétel és a növekvő urbanizáció következménye – tette hozzá a szakértő.

Az elaprózódás miatt az erdők jobban ki vannak téve az éghajlati változásoknak, és egyben romlanak a bennük élő állatok életfeltételei, növelve a kihalás veszélyét. Akadályozza a talajstabilizációt és az érintett ökoszisztémákban élő települések megfelelő vízellátását – mutat rá a jelentés. Megoldásként a UNEP a kis erdőparcellák közötti összeköttetés létesítését javasolja, „zöld folyosók” létrehozásával.

Az UNEP és az Európai Bizottság most dolgozik a legsérülékenyebb területek térképén, amelynek az erdészeti miniszterek június 14-16-án Oslóban tartandó értekezletéig kell elkészülnie. A tanácskozáson várhatóan kötelező jogi érvényű szabályozást fogadnak el az erdőgazdálkodás javítása érdekében.

Az UNEP adatai szerint évente 50 ezer, gyakran hanyag kezelés okozta erdőtűz következtében 500 ezer hektárnyi erdőség lesz a lángok martaléka a Földközi-tenger térségében. Az erdőgazdálkodás javítása nélkül a térség lakóinak vízellátása 2025-re évente 500 köbméterrel csökken. Gondot jelent a koncepciótlan magánosítás miatt az irányítás szétesése is, például a turistaáradat elöntötte Kárpátokban, ahol több faj, így a medve és a hiúz is veszélyeztetett állat lett.

(MTI)