Elég a brüsszeli centralizmusból!

A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol arról, hogy milyen viták zajlanak a CSU-n belül a párt EU irányvonaláról. A Der Spiegel tudósít a tegnapi berlini német–francia csúcs legfontosabb döntéséről.

2011. 06. 18. 10:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Günter Bannas EU-t bíráló álláspont című cikkében ismerteti a CSU pártigazgatójának álláspontjáról kirobbant vitát.

A kereszténydemokratákon belül éles hangú vita zajlik Alexander Dobrindt (CSU) pártigazgató Európa-politikai téziseiről. Ez jelzi, hogy növekszik a távolság a kereszténydemokraták EP-képviselői és a müncheni pártközpont között. Münchenben úgy érzik, a kereszténydemokraták Európa-politikusai nem vesznek tudomást a németországi belpolitikai vitákról, és nem hajlandóak megnyilatkozni az európai centralizmus kérdésében. A vita kiindulópontja a Dobrindt álláspontját tükröző tézispapír, amiben óv egy olyan automatizmustól, mely folyamatos brüsszeli irányú hatalomeltolódáshoz vezet.

A kereszténydemokrata képviselőket egyre inkább zavarják a müncheni álláspontok. Először Manfred Weber (CSU) EP-képviselő Európa-ellenes állásponttal vádolta Dobrindtot. Egyúttal kijelentette, ha a pártigazgató a jobboldali populistákat kívánja követni, akkor egy konfliktust kockáztatnak a CSU-n belül, mert alapelveikben a kereszténydemokraták mindig is Európa-barátok voltak. Weber – aki egyúttal az alsó-bajor CSU-kerület elnöke – szerint az ilyen írásokkal legfeljebb azt lehet elérni, hogy Európa-politikai kérdésekben ne vegyék komolyan.

Még élesebben fogalmazott Elmar Brok (CDU) EP-képviselő, aki szerint Dobrindt a kérdésben a szükséges tudás minimumával sem rendelkezik.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazinban Sebastian Fischer Madame nem egy kicsit mond igent című cikkében foglalkozik a pénteki Merkel–Sarkozy találkozó következményeivel.

Fontos találkozó – fogalmaz a kancellár, Sarkozy helyeslően bólint. Az euró jövője a tét, folytatja Angela Merkel. A francia elnök bólint. Majd a kancellár úgy fogalmaz, ő és Sarkozy a magánbankok részvételét kívánja Görögország megmentésében, „önkéntes alapon”. Most Sarkozy rámosolyog az összes fényképészre, akire csak tud a kancellári hivatalban Merkellel közös sajtótájékoztatóján. Nézzétek, Madame nem egy kicsit mondott igent – üzeni ezzel.

Merkelre hatalmas nyomás nehezedett. Az Európai Központi Bank (EKB) azonnal ellentámadásba lendült, mondván, nem vezet minden arra, hogy a minősítőintézetek fizetésképtelennek nyilvánítsák Görögországot. S nem kerülnének azonnal veszélybe a saját görög állampapírokat vásárló bankjaik, ha hirtelen kötelesek lennének segíteni?

Merkelnek és Sarkozynek végül is nem maradt más lehetősége, mint hogy megállapodjon. S így nemcsak Merkelnek kellett igent mondania, hanem Sarkozynek is változtatnia álláspontján. Hiszen kezdetben a franciák hallani sem akartak a magánhitelezők bevonásáról. Már vasárnap Luxemburgban tanácskoznak az euróövezet pénzügyminiszterei a legújabb görög segélycsomagról.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.