Elég a brüsszeli centralizmusból!

A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol arról, hogy milyen viták zajlanak a CSU-n belül a párt EU irányvonaláról. A Der Spiegel tudósít a tegnapi berlini német–francia csúcs legfontosabb döntéséről.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Günter Bannas EU-t bíráló álláspont című cikkében ismerteti a CSU pártigazgatójának álláspontjáról kirobbant vitát.

A kereszténydemokratákon belül éles hangú vita zajlik Alexander Dobrindt (CSU) pártigazgató Európa-politikai téziseiről. Ez jelzi, hogy növekszik a távolság a kereszténydemokraták EP-képviselői és a müncheni pártközpont között. Münchenben úgy érzik, a kereszténydemokraták Európa-politikusai nem vesznek tudomást a németországi belpolitikai vitákról, és nem hajlandóak megnyilatkozni az európai centralizmus kérdésében. A vita kiindulópontja a Dobrindt álláspontját tükröző tézispapír, amiben óv egy olyan automatizmustól, mely folyamatos brüsszeli irányú hatalomeltolódáshoz vezet.

A kereszténydemokrata képviselőket egyre inkább zavarják a müncheni álláspontok. Először Manfred Weber (CSU) EP-képviselő Európa-ellenes állásponttal vádolta Dobrindtot. Egyúttal kijelentette, ha a pártigazgató a jobboldali populistákat kívánja követni, akkor egy konfliktust kockáztatnak a CSU-n belül, mert alapelveikben a kereszténydemokraták mindig is Európa-barátok voltak. Weber – aki egyúttal az alsó-bajor CSU-kerület elnöke – szerint az ilyen írásokkal legfeljebb azt lehet elérni, hogy Európa-politikai kérdésekben ne vegyék komolyan.

Még élesebben fogalmazott Elmar Brok (CDU) EP-képviselő, aki szerint Dobrindt a kérdésben a szükséges tudás minimumával sem rendelkezik.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazinban Sebastian Fischer Madame nem egy kicsit mond igent című cikkében foglalkozik a pénteki Merkel–Sarkozy találkozó következményeivel.

Fontos találkozó – fogalmaz a kancellár, Sarkozy helyeslően bólint. Az euró jövője a tét, folytatja Angela Merkel. A francia elnök bólint. Majd a kancellár úgy fogalmaz, ő és Sarkozy a magánbankok részvételét kívánja Görögország megmentésében, „önkéntes alapon”. Most Sarkozy rámosolyog az összes fényképészre, akire csak tud a kancellári hivatalban Merkellel közös sajtótájékoztatóján. Nézzétek, Madame nem egy kicsit mondott igent – üzeni ezzel.

Merkelre hatalmas nyomás nehezedett. Az Európai Központi Bank (EKB) azonnal ellentámadásba lendült, mondván, nem vezet minden arra, hogy a minősítőintézetek fizetésképtelennek nyilvánítsák Görögországot. S nem kerülnének azonnal veszélybe a saját görög állampapírokat vásárló bankjaik, ha hirtelen kötelesek lennének segíteni?

Merkelnek és Sarkozynek végül is nem maradt más lehetősége, mint hogy megállapodjon. S így nemcsak Merkelnek kellett igent mondania, hanem Sarkozynek is változtatnia álláspontján. Hiszen kezdetben a franciák hallani sem akartak a magánhitelezők bevonásáról. Már vasárnap Luxemburgban tanácskoznak az euróövezet pénzügyminiszterei a legújabb görög segélycsomagról.