– Ajjaj, látom, lerobbant. Pedig egy ilyen kocsinak nem volna szabad elromlani. Mi baja?
– Mit tudom én! Leállt a motor.
– Ebből a Xiloxan Eldorado roadsterből nem sok szaladgál az utakon. Egy lakás árába kerülhetett.
– Másodszor hagy cserben. Múlt héten az autópályán feküdt ki, pedig időre mentem valahová.
– Az elektronikával lehet valami gond.
– Ért hozzá?
– Á, nem nagyon. A sógornőm Ladáját szoktam bütykölgetni.
– Azért a Lada más. Ez itt nem Lada.
– Örüljön, hogy nem Lada. A Ladának hol az ajtaja esik ki, hol a kipufogója szakad le. De azért a sógornőm elégedett vele. Próbálta újraindítani?
– Meg se nyikkan. Legutóbb is ez volt.
– Az arab olajsejkek is ilyennel járnak. Láttam a tévében. Úgy száguld a sivatagban, mint a mérgezett teve.
– Az araboknak biztos nem robban le.
– Legyek őszinte? Az üzemanyag-adagoló a gyenge pontja. Birizgálja meg, de csak finoman.
– Birizgáljak? Mi vagyok én?
– Ha érintkezési hiba van, a birizgálás szokott használni.
– Nem birizgálok. Cserbenhagyott, arra se jó, hogy leköpjem.
– Uram, ne mondjon ilyet! Ez egy Xiloxan Eldorado! Egy párductestű nő.
– Párductestű ócskavas!
– Megérinthetem?
– Tőlem feleségül is veheti. Tud egy autószerelőt a közelben?
– Nem akarok beleszólni, de ezt az autót nem lehet valami fakezűre bízni. A Hajgató Gyurit ajánlom. Hat kilométerre lakik, Darasznyán. Az apósa hentes. Olyan kolbászt csinál, hogy elsírja magát tőle!
– Hat kilométer? Annyit én nem fogok gyalogolni.
– Nem is kell. Látja, hogy kerékpárral vagyok. Eltekerek Darasznyára, szólok a Gyurinak. Ha nem részeg, azonnal kijön, bevontatja ezt a gyönyörűséget.
– Annyira iszik?
– Ráadásul csak rövidet. Lelépett a felesége a halőrrel. Ha a Gyuri részeg, visszajövök, és kitalálunk valamit. Ne féljen, nem kell az árokparton éjszakáznia.
– Maga nagyon rendes. Jó, ha van egy biciklije az embernek.
– Nana! Ez nem bicikli, uram, hanem az álmok paripája. Nézze a vázgeometriát! Ezeket a küllőket! A szénacél agyakat! A karbonszálas országúti nyerget!
– Nézem, de nem értek hozzá.
– Valverede váltó elöl, Valverede váltó hátul. Ráadásul tárcsafékes! Nincs mese, ez már a huszonkettedik század bringája.
– Aha, tényleg nem rossz.
– Nem rossz? Kapaszkodjon meg! Ez egy Rojo Ybarre. Ha ki akarja próbálni, tekerhet egy kört vele.
– Én megyek a szerelőért, maga addig vigyáz a kocsimra.
– Nem mintha feltételezném, de ha megpattan a biciklimmel, felvágom az ereimet.
– Arra gondol, hogy ellopom? Tudja mit? Cseréljünk. Odaadom érte az Eldorádót. Kell a fenének, vigye!
– Ne ugrasson!
– Dehogy ugratom. Magáé az Eldorádó, enyém a bringa. Na, csapjon a kezembe! Máris indulok a szerelőért.
– De igyekezzen, nem akarok az út szélén megöregedni!
(Magyar Nemzet, 2011. június 22.)
Gázolt az InterCity a Nyugati pályaudvaron