Furcsa haláleseteket vizsgáltak

Íjjal lőtte fejbe magát egy férfi Angliában – 450 éve. Egyebek közt ilyen furcsa halálesetre bukkant egy brit történész a Tudor-kori Anglia halottkémeinek feljegyzéseiben.

Steven Gunn, az Oxfordi Egyetem tudósa a XVI. századba mélyedve jó pár halálos medvebaleseti jegyzőkönyvet talált. Az emberölő mackók egytől egyig afféle „gladiátorok” voltak: kutyákkal kellett megmérkőzniük piactéri látványosságként, de a legfelső körökben is volt közönségük. VIII. Henriknek külön királyi arénája volt ilyen attrakciókra.

A medvék néha elszabadultak, és olyankor „törlesztettek” az embereknek, bár általában nem a megfelelő személyeknek. 1563-ben egy özvegyasszonyt az ágyában ölt meg egy szökevény „főúri” medve – Lord Bergavenny „gladiátora”. 1565-ben egy másik medve agyoncsapott egy férfit, ám az állatot nem büntették meg, annál sokkal értékesebb volt, félévi munkabért ért.

Gyakoriak voltak az íjászbalesetek: Gunn 56 halálos kimenetelűről talált halottkémi feljegyzést. Az áldozatok vagy túl közel voltak a céltáblákhoz, vagy rosszkor mentek összeszedni a már kilőtt nyílvesszőket. Akadtak azonban sajátos esetek is. Egy férfi például levette kalapját, és azt eltartva magától buzdította cimboráját, hogy találja el. A kalapnak nem lett baja...

A legkülönlegesebb íjbaleset 1552-ben történt – közölte a BBC brit sajtóorgánum. Egy Henry Pert nevű férfi pusztán fel akart lőni merőlegesen a levegőbe, amihez íját a maximumig feszítette, annyira, hogy beakadt a nyílvessző hegye az íj fájába. Ahogy Pert megpróbálta kiszabadítani, a nyíl kiszabadult, és fejbe találta. A férfi egy napig haldoklott.

A XV. században az íj mellett a golyó is kezdett szerephez jutni. Az első halálos tűzfegyverbalesetet 1519-ben jegyezték fel Angliában, a golyó egy nővel végzett, aki nem volt tisztában a fegyver működésével, és véletlenül éppen akkor sétált elé, amikor az elsült. A „fejlődést” jól mutatja, hogy az 1560-as évekre a golyó általi baleseti halálszám megelőzte a nyílét.

Az igen balszerencsés halálesetek közt volt egy vizesárokba fulladás kenyérsütés okán is. 1558. január 29-én egy nő káposztaleveleket tépkedett egy vizesárok szélén, hogy a kemencében a nyers kenyértészta alá rakja, ám közben belezuhant az árokba, és megfulladt.

A furcsaságok közé sorolható az emberölő, pontosabban borjúölő tehén esete, mely 1557-ben történt. Egy férfi békésen gyalogolt egy mezőn, ám az ott legelésző marha halálra öklelte. A különlegesség: tehenek ritkán ölnek embert, hát még Robert Calf nevűt, magyarul Borjú Róbertet.

(MTI)