The New York Times (nytimes.com)
Álszavazáson döntöttek az adóssági plafon csökkentéséről az amerikai képviselőházban – írja a The New York Times. A republikánus többség csupán azért nyújtott be javaslatot a kérdésben, hogy aztán leszavazhassa azt.
A 14,3 billiós adósságot több mint 2 billióval növelte volna a benyújtott törvényjavaslat, ráadásul úgy, hogy semmiféle költségvetési megvonást nem kapcsol az emeléshez. A költekező kormányzatot megfékezni kívánó republikánusok számára ez valódi szentségtörés – azért nyújtották be a javaslatot, hogy megmutassák, egy ilyen rendelet bukásra van ítélve. Különös és felettébb teátrális jeleneteknek lehettek tanúi, akik figyelemmel kísérték a kedd esti alsóházi vitát: a republikánusok saját törvényjavaslatuk leszavazására biztatták a tisztelt házat, a demokraták pedig, akik néhány hónapja szinte ugyanilyen tartalmú rendelkezést terjesztettek be, a pénzpiacok megrémisztésével vádolták ellenfeleiket.
„Ez a törvény, melyet én nyújtottam be, bizonyosan meg fog bukni, és ez így helyes” – fogalmazott Dave Camp michigani republikánus, mire marylandi demokrata kollégája azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy „vásári mutatvánnyá degradálják a politikát”. A törvényt végül 318:97 arányban elvetette a képviselőház. A 236 republikánus mellett 82 demokrata politikus is a javaslat ellen szavazott.
A jelenlegi álszavazás valószínűleg nem fogja különösen megmozgatni a befektetőket, a republikánusok ugyanis előre közölték Wall Street-i kapcsolataikkal, hogy csupán „játék” az egész. A pénzügyminisztérium ugyanakkor augusztus másodikáig adott haladékot az adóssági plafon emelésére – ha ez nem történik meg, a szövetségi kormányzat „csődöt jelenthet”, azaz megszüntetheti kifizetéseit. A kölcsönzési limit körüli huzavona jól ismert része az amerikai politikai életnek: a kormányzatnak – és az országnak – szüksége van a növelésre. Ezt az ellenzék is tudja, és általában alaposan ki is használja a kormány sebezhetőségét saját céljainak előmozdítása érdekében, míg végül mérges elutasító nyilatkozatok és vérre menő tárgyalások után meg nem születik a megegyezés.
A jelenlegi helyzet ennél jóval bonyolultabb. A tavaly novemberben megválasztott republikánus többség ugyanis a költségvetés duzzadása elleni felháborodás hátán került be a törvényhozásba, így az efféle emelések saját legitimitásukat veszélyeztetik. A frissen megválasztott jobboldali politikusok ezen felül többször is kihangsúlyozták, nem feltétlenül értik vagy nem feltétlenül érdekli őket, ha a kormány csődöt jelent. Patric J. Toomey elsőéves szenátor tervét sokan támogatják: a pennsylvaniai politikus azt javasolja, ilyen helyzet esetén a bejövő adókból elégítsék ki a kötvénytulajdonosokat, minden más kifizetést pedig megegyezés megszületéséig állítsanak le. A Wall Street és a pénzügyminisztérium vezetője szerint az ötlet megvalósíthatatlan. Nehézséget okoz a két oldal közti óriási ideológiai szakadék: míg a konzervatívok elvetnek mindenféle új adót, sőt csökkentés mellett kampányolnak, addig a demokraták szerint a költségvetés egyensúlyba hozása a bevételek növelése nélkül nem lehetséges.
2008-ban, a válság kezdetén szavazást tartottak a banki mentőcsomagról. A republikánus többség leszavazta a javaslatot. A kábeltelevíziók ekkor két képet mutattak: a voksok alakulását, mellette pedig a tőzsde állapotát. A Dow Jones aznap soha nem látott módon 777 pontot esett. Az eset megismétlődhet – figyelmeztet Rick Reider, a BlackRock nevű befektetéskezelő cég vezetője, mely a legnagyobb a világon. „Ez egy kifejezetten veszélyes út, amelyen elindultunk” – fogalmaz Reider.
CNN (cnn.com)
Hiába tette nyilvánossá születési bizonyítványát az elnök, az amerikaiak jelentős része továbbra sem hiszi, hogy az Egyesült Államokban született – írja a CNN.
A „Hol van a születési bizonyítvány?” című könyv jelenleg a hatodik helyet foglalja el a The New York Times bestseller-listáján, jóval azután, hogy a születési bizonyítvány holléte és léte nyilvánosságra került. A szerző, Jerome Corsi „bebizonyítja: egyetlen jogi hatóság sem hitelesítette, hogy Obamának joga van az elnöki poszt betöltésére”. Az elnök születési helye körüli összeesküvés-elméletek néhány hónapja újra előtérbe kerültek, miután Donald Trump exelnökjelöltaspiráns kampányának központi elemévé tette a kérdést. A Fehér Ház válaszul nyilvánosságra hozta az eredeti, „hosszú” születési bizonyítványt, Trump pedig néhány héttel később bejelentette, mégsem indul az elnökjelöltségért.
A CNN közvélemény-kutatása szerint azonban ez sem volt elég: a megkérdezettek 17 százaléka továbbra is biztos benne, vagy alaposan gyanítja, hogy az elnök nem Amerikában született.
origo.hu
Kislányokat erőszakolt meg egy férfi, akit a váci rendőrök fogtak el
