The Guardian (guardian.co.uk)
Egyre zavarosabb a helyzet a nyugdíjkérdés körül Nagy-Britanniában. Danny Alexander pénzügyminiszter-helyettes terveire a szakszervezetek az általános sztrájk fenyegetésével válaszoltak, a minisztérium pedig most gyakorlatilag kihátrált vezetője mögül – írja a The Guardian.
Alexander egy konferencián jelentette be: tervei között szerepel, hogy az állami nyugdíjakat a magánszektorhoz igazítsa, mely többek között a korhatár 66 évre emelésével és nagyobb havi hozzájárulással járna. A The Guardian számításai szerint ezek a rendelkezések a gyakorlatban 10 százalékos fizetéscsökkenést jelentenek. Nem csoda, hogy a szakszervezetek felbolydultak: Dave Prentis, a másfél milliós tagságú Unison vezetője 100 éve nem látott mértékű sztrájkkal fenyegetett, melyet a munkások határozatlan ideig hajlandók folytatni. Az első időpontot már be is jelentették: június 30-án tanárok és más közszolgák is beszüntetik a munkát, mely az ígéretek szerint csak egy igencsak forrónak ígérkező nyár első akciója.
A szigetországban egy ilyen kijelentés komoly fenyegetés, elég csak az 198401985-ös bányászsztrájkra gondolni, mely egy évre megbénította az ország bányászatát. Talán erre emlékezve a minisztérium visszakozó nyilatkozatot adott ki, melyben kijelentik, az Alexander által vázoltak csupán tervek, nem konkrét döntések. „Ezek csupán javaslatok, melyeket készek vagyunk megvitatni – szólt az írás. – A tárgyalási szakasz korántsem ért véget, mindenképp számítunk a szakszervezetek véleményére is.”
A lap szakszervezeti forrásai szerint egyértelmű, hogy a miniszter elhamarkodottan, egyeztetés nélkül nyilatkozott a konferencián, a minisztérium nyilatkozata pedig azt jelzi, ezzel a kormányzat legfelsőbb körei sem voltak elégedettek. „Felháborító viselkedése egyáltalán nem illik az ügy komolyságához” – nyilatkozta a forrás.
Los Angeles Times (latimes.com)
Az új elszigetelődési politikáról vitáznak a republikánus párt prominens személyiségei – írja a Los Angeles Times. John McCain egykori elnökjelölt élesen kritizált több politikust, akik szerint a líbiai háború túl költséges, ráadásul hasznot sem hajt az Egyesült Államok számára.
John Boehner házelnök például már az előző héten levélben figyelmeztette Obamát: a líbiai misszió már 90 napja tart, ezzel pedig lejárt a kongresszusi felhatalmazás megszerzésének határideje. Mások nem a törvényesség, hanem költségvetési megfontolások talaján utasítják el a háborút: Rand Paul szenátor szerint az USA „túlzó és gyakran felesleges” elemekkel tölti meg külpolitikáját, melyek finanszírozására egyszerűen már nincs pénze. Megint mások egyszerűen nem látják értelmét, hogy országuk tőlük jórészt független ügyekbe szóljon bele. Mitt Romney, a legnépszerűbb jobboldali elnökjelölt-esélyes például „függetlenségi háborúnak” nevezte az afganisztáni szerepvállalást, melyet nem az Egyesült Államoknak kellene megvívnia, Michele Bachman, egy másik elnökjelölt-aspiráns pedig a líbiai konfliktust nevezte tét nélküli játszmának.
A párt két prominens külpolitikai és védelmi szaktekintélye, John McCain szenátor és Lindsey Graham szenátor vasárnap kemény kritikával illette az előzőekben említett véleményeket. „Mindig is volt egy réteg a pártban, mely az izolációt hirdette – fogalmazott McCain. – Most azonban úgy tűnik, egyre prominensebb szinteken képviselteti magát. Ez nem az a republikánus párt, mely hajlandó kiállni az emberek függetlenségéért, bárhol is éljenek.” Graham ennél jóval keményebben fogalmazott: „Azt hiszem, jobb lenne, ha a kongresszus egyszerűen befogná a száját” – nyilatkozta a líbiai háború kérdésében. A szenátor kifejtette, ha Amerika kivonul az országból, az csak Kadhafi erősödéséhez vezetne, mely senkinek sem válna hasznára.
Boehner mindenesetre jelezte, a Ház tisztában van lehetőségeivel: a héten szavaznak a Pentagon költségvetéséről, így gyakorlatilag megvonhatják a líbiai kampány támogatását. A Fehér Ház továbbra is állítja, nincs szükség a Kongresszus felhatalmazására, hiszen az amerikai csapatok nem vesznek részt a harcban, csupán támogatói feladatokat látnak el.
origo.hu
Térdig érő nyelvvel köszöngettél előre jobboldali politikusoknak, újságíróknak, Magyar Péter!
