Az alapítvány célja a munkahelyteremtés, a térségfejlesztés és az életminőség javulásának elősegítése. Forrásaira a paksi, szekszárdi, kalocsai térségben 41 település önkormányzatai, azok társulásai és gazdálkodó szervezetei pályázhatnak, főként elnyert uniós pályázatokhoz önrész biztosítására, energetikai fejlesztésre, munkahelyteremtésre.
A támogatói rendszert kívánták átláthatóbbá, hatékonyabbá tenni
Hamvas István vezérigazgató, aki egyben a Jövőnk Energiája alapítvány kuratóriumának elnöke, emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőmű 28 éve működik a Paks–Kalocsa–Szekszárd térségben, amelynek meghatározó gazdasági szereplője. Az alapítvány létrehozásával a már kialakult támogatói rendszert kívánták átláthatóbbá, hatékonyabbá tenni – tette hozzá.
Az idén egyszer lehet pályázni, 2012-től viszont évi két alkalommal. Az idei keretre augusztus 31-ig várják a pályázatokat. A kuratórium döntése szerint az önkormányzatok megnyert európai uniós pályázatokhoz igényelhetnek forrást az önrész biztosítására, illetve életminőséget javító fejlesztésekre, kivéve út, járda, parkolóépítés, akadálymentesítés.
A pályázók teljes köre előtt nyitott
A gazdálkodó szervezetek szintén uniós pályázatok önrészéhez nyerhetnek el vissza nem térítendő támogatást, illetve munkahelyteremtő fejlesztésekre. A pályázók teljes köre előtt nyitott az energetikai racionalizálást elősegítő pályázati ablak – ismertette Kováts Balázs, a kuratórium munkáját segítő szakértő. A kuratórium nyilvános alakuló ülésén a polgármesterek számára Hamvas István vezérigazgató részletes beszámolót tartott a paksi atomerőműben zajló úgynevezett célzott biztonsági felülvizsgálatról, a stressztesztről.
Felkészültek a súlyos balesetek kezelésére is
A vezérigazgató hangoztatta: meggyőződése szerint a Fukusimában történtek ellenére sem szabad lemondani a nukleáris áramtermelés technológiájáról. Kiemelte, hogy a paksi atomerőműben, amelynek blokkjait 1982 és 1987 között helyezték üzembe, az elmúlt évtizedek alatt egy sor biztonságnövelő intézkedést foganatosítottak, felkészültek a súlyos balesetek kezelésére is. Felülvizsgálták például az épületek és berendezések földrengésállóságát, és ezt követően csaknem kétezer tonna acélt építettek be, 2500 helyen megerősítették a vezetékeket, berendezéseket.
Rendkívül nagy tartalékokkal bír
A paksi atomerőmű alacsony szeizmicitású területen fekszik, és akár 0,25 g vízszintes gyorsulást is elviselne, bár ilyenre Paksnál nem kell számítani. A célzott biztonsági felülvizsgálat során megvizsgálják, hogy az úgynevezett kulcsesemények, például extrém időjárási körülmények, földrengés előfordulási lehetősége mekkora, milyen okok vezethetnek egy ilyen eseményhez, milyen módon lehet ezeket megelőzni, elhárítani, s amennyiben ez nem sikerül, hogyan lehet a következményeket kezelni. „Úgy gondoljuk, hogy teljesíthetők lesznek a követelmények, a paksi atomerőműnek minden szempontból kellő tartalékai vannak” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a szovjet tervezésű erőművek jellemzője, ezúttal előnye, hogy rendkívül nagy tartalékokkal bír.
Hamvas István azt is mondta, hogy a felülvizsgálat előrehaladásáról folyamatosan jelentést készítenek az Országos Atomenergia Hivatalnak, és a közvéleményt is tájékoztatni fogják. A végleges jelentés leadási határideje október 31.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Elérjük az egymilliós átlagbért - videó
