512 településen tartanak második fordulót vasárnap a moldovai helyhatósági választáson, amelyek közül a legnagyobb küzdelem várhatóan a fővárosért lesz. Chisinau az elmúlt évtizedben végig a demokratikus és Nyugat-párti erők kezén volt, még a kommunista párt (PCRM) kormányzása idején is, azonban a június 5-i első fordulóban bombameglepetés született a fővárosban. A választást követő exit poll eredmények azt mutatták, hogy Dorin Chirtoaca hivatalban lévő főpolgármester, a Liberális Párt (PL) jelöltje sima győzelmet arathat az első fordulóban, azonban a valós eredmények már Igor Dodon, a PCRM jelöltjének sikerét mutatták. Úgy tűnt, hogy Dodon már az első fordulóban győzni tud, de a szavazatok teljes feldolgozottságát követően a kommunista politikusnak 48,07, míg Chirtoacának 46,51 százaléknyi szavazata gyűlt össze. A kommunisták előretörését jól mutatta, hogy az 51 fővárosi közgyűlési helyből 26-ot megszereztek, így abszolút többségük lett.
Ezerrel izzik a kampány
Természetesen a kiélezett eredményt követően a jelöltek újra teljes erővel vetették bele magukat a kampányba. A kormányzó Szövetség az Európai Integrációért (AIE) formációt alkotó pártok – a Moldovai Liberális Demokrata Párt (PLDM), a PL és a Demokrata Párt (DP) – kölcsönös támogatottságáról biztosította egymást, amire igen nagy szükség lesz, mivel a DP főpolgármester-jelöltje 2,56 százalékot ért el az első fordulóban, amely szavazatmennyiség elég lehet a mostani eredmény megfordításához. A második forduló előtt mindkét jelölt megtesz mindent a még bizonytalan szavazók megnyeréséért.
A PL jelöltje újabb ipari parkok megépítését és munkahelyeket ígért, miközben azzal vádolta riválisát, hogy háttérbe kívánja szorítani a külvárosokat. Dodon ez idő alatt többek között a helyi egyházi vezetőkkel találkozott és nekik is nagyobb részvételi lehetőséget ígért a közéletben. A kampányba még John McCain volt amerikai republikánus elnökjelölt is beszállt, aki természetesen a Nyugat-párti politikus mellett tette le a voksát.
Mindent a hatalom ismételt megszerzéséért
Az egész országra jellemző politikai patthelyzetet jól fogja szimbolizálni, ha a második körben esetleg Chirtoaca nyerne, mivel a közgyűlésben nem lenne többsége, ami minden bizonnyal programja végrehajtását is nagymértékben megnehezítené. Abban az esetben, ha Dodon képes lesz előnyét megőrizni, akkor a PCRM erős hatalmi központ kiépítésébe kezdhet és továbbra is mindent elkövethet azért, hogy 2009 áprilisát követően ismételten hatalomra jusson. A kommunisták június 5-i sikerét mindenképpen árnyalja, ha megnézzük a helyhatósági választások országos eredményét is.
Vidéken elmaradt a kommunista áttörés
A fővárost és a megyeszékhelyeket tekintve a voksok 36,86 százalékát a PCRM szerzete meg, ami a mandátumok 38,75 százalékára volt elég, ami a 2007-es legutóbbi helyhatósági választáshoz képest minimális visszaesést jelent, de világosan mutatja, hogy a nagyobb településeken a kommunisták még mindig nagyon erős pozíciókkal rendelkeznek. A képzeletbeli második helyen a PLDM végzett a voksok 22,62 százalékával, a PL 16,19, míg a DP 15,42 százaléknyi voksot szerzett. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy ha az AIE szövetség nem külön indult volna, akkor komoly vereséget mérhetett volna a PCRM-re, de a közös kormányzás ellenére még mindig jelentős ellentétek vannak ezen pártok között.
A kisebb településeken a kommunisták eredménye jóval gyengébb volt, mivel a voksok egyharmadát sem tudták megszerezni. Ebben a körben a kormánypártok támogatottsága már közel hatvan százalék. A polgármester-választások első fordulóját a PLDM nyerte 120 hellyel, míg a PCRM 115 városvezetői mandátumot szerzett. Jól szerepelt még a DP is 85 első hellyel és a független jelöltek 35 városvezetői poszttal. A második fordulóban 1024-en próbálják megszerezni a megmaradt helyeket, ebből 311-en a PLDM, 243-an a DP, 240-en a kommunisták és 124-en a PL színeiben indulnak. Ezek a számok is jól mutatják, hogy a kormánypártok egy közös indulás esetén akár nagyon súlyos vereséget mérhetnének a kommunistákra.
Lesz-e új elnök?
A helyhatósági választásokat követően a legnagyobb kérdés, hogy sikerül-e új elnököt választani az ország élére, ezzel oldva föl a 2009 óta tartó politikai patthelyzetet. Az új elnöknek a 101 tagú parlamentben 61 voksot kell összegyűjtenie, de ezzel egyik oldal sem rendelkezik. Ha idén sem sikerül új vezetőt választani, akkor az év végén ismét előre hozott parlamenti választás következik, és a helyhatósági választási eredményekből is látszik, hogy egyik oldal sem képes megszerezni a mandátumok háromötödét. Az alkotmányos válság egyelőre stabilizálódni látszik, ami semmiképpen sem válik előnyére Európa egyik legszegényebb országának.
(moldpress.com, e-democracy.md)
origo.hu
Így sértegeti az Origo újságíróját és menekül a kérdések elől Magyar Péter - videó
