Az orrom még sohasem csapott be, azonnal megérzi, ha valami bűzlik Dániában. Aztán megpillantom a varkocson lógó címkén eme szót: Makó. Ha önök jártak valaha Makón, láthatták a házak pitvarában girlandokban feltűzött fokhagyma- és pirospaprika-költeményeket. Páratlan íz, ősi hagymakultúra. Maga a fonat is bizonyítani látszik ezt: táncos makói asszonyujjak fonták oly gondosan, ahogy nyoszolyólányok esküvő előtt a menyasszony haját. Makó! Akkor ezt a füzért én bizony megveszem, bár az illata még nem ért el az orromig. A fokhagyma igazából csak összetörve árasztja ránk belső lényegét. Az fix, hogy nem kínai. Ezek szép, kemény kis gerezdek. Hazaiak.
(Magyar Nemzet, 2011. június 18.)
Kristóf Attila: (csal-e a szemünk )
2011. 06. 18. 9:23
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!