Magyarok Indiana Jones nyomában + Képek

Egy mesebeli város, a kambodzsai Koh Ker feltérképezését tűzte ki célul egy magyarok által vezetett kutatócsoport, amelynek támogatása Zelnik István nevéhez köthető. A khmer birodalom 10. századi, elfeledett királyi fővárosa láttán még Indiana Jones is elismerően csettintene, ugyanis a hatalmas templomváros területén található Délkelet-Ázsia egyetlen kőpiramisa is. A nemzetközi jelentőségű feltárások során olyan kőtáblákra is rábukkantak a tudósok, melyek választ adhatnak olyan érdekes kérdésekre, mint például hogy hová lett a tízméteres fallikus szimbólum a Síva-templom tetejéről.

Dr. Zelnik István üzletember, műgyűjtő, az Andrássy úton hamarosan megnyíló Aranymúzeum alapító tulajdonosa, aki Közép-Európa legnagyobb délkelet-ázsiai gyűjteményével rendelkezik. A Magyar Indokína Társaság és a Magyar Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet mellett a Délkelet-ázsiai Tanszék létrehozásán is fáradozik az ELTE-n.

A legendás Angkor Birodalom fővárosának szerepét is betöltő Koh Ker mindössze 100 kilométerre fekszik a világ nyolcadik csodájának kikiáltott, UNESCO-védelem alatt álló Angkortól, melynek a jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a területért gyakran robbantak ki fegyveres összetűzések a kambodzsai–thai határon.


Koh Kert a 10. század elején IV. Dzsajavarman uralkodó (928−940/941) kiáltotta ki a titokzatos kultúra központjának Angkor helyett. A döntés rengeteg találgatásnak adott táptalajt, a gazdasági előnyöktől az udvari intrikákig igen széles a paletta. Ezeknek és más, az európai ember számára mesésnek tűnő rejtélyeknek a megfejtésére tett kísérletet a Magyar Indokína Társaság és a Magyar Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet közös vállalkozása, melyet Zelnik István szponzorált. A szerteágazó munkálatokban régészek, művészettörténészek, történészek, természettudósok, antropológusok, de még a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke is részt vett. Utóbbi a feltárt kincsek korát határozta meg termolumineszcens eljárással.


Templomok és táblák

A nyolcvan négyzetkilométeren elterülő város, mely különböző isteneknek ajánlott templomok tucatjait rejti, Prasat Kra Chap nevű épületcsoportjánál Belényesy Károly régész vezetésével, Laszlovszky József és Siklódi Csilla közreműködésével egy hónapon át végeztek ásatásokat. Ezeknek eredményeképpen olyan kerámia- és import kínai porcelántárgy-maradványok kerültek elő, melyek egy nyüzsgő város képét vetítik elénk. Emellett a különböző korokból (10–13. század) előkerült leletek bizonyítják, hogy Koh Ker nem csak egy uralkodó tevékenységének köszönhetően telt meg élettel, hiszen hosszú évszázadokon át meg tudta őrizni a jelentőségét. A vizsgált épületegyüttes, melyet Visnu tiszteletére építettek, 16 írott kőtáblát is rejtett. Összesen 73 szanszkrit és ókhmer feliratú táblára bukkantak eddig. Ezek segítségével a tudósok további részleteket szeretnének megtudni a város rejtélyes múltjáról. A templom környékének vizsgálatakor egy eddig ismeretlen épületre is bukkantak, emellett két mesterséges medencét is felfedeztek. A művészettörténészek számára egyre határozottabban körvonalazódik az egyedülálló Koh Ker-i építészeti stílus. A kutatók a templomok vizsgálatától arany és ezüst használati tárgyak és szobrok előkerülését remélik.






A tízméteres fallosz rejtélye

A központi épületegyüttesnél fekszik Délkelet-Ázsia egyetlen kőpiramisa is, a 35 méter magas épület, melyet Sívának emeltek. A tetején egy 10 méter magas fallosz-szimbólum állhatott, amelyet a kutatók ez idáig nem találtak meg. Egyes információk szerint jelenleg Burmában lehet. „A korszakban gyakran folytattak háborúkat szent tárgyak tulajdonlásáért” – emelte ki Zelnik István.


A most befejeződött hároméves munkálatok után egy újabb, hasonló ideig, vagy akár öt évig tartó projektről sikerült megállapodni – hangzott el a sajtótájékoztatón. Zelnik István elmondta, hogy gyermekkori álma vált valóra a projekttel, s kiemelte, hogy a terület feltérképezésén kívül egy Angkorhoz hasonló „dzsungelmúzeum” létrehozása a célja.

Sulyok Miklós fotográfusművésznek köszönhetően egy képeskönyv formájában hamarosan a nagyérdemű is megismerheti az elfelejtett királyi várost.