Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Kárpátalján a magyar kultúra és a magyar nyelvű oktatás helyzete, presztízse esősorban attól függ majd, hogy mennyire erősödik meg a magyar állam, és milyen válaszokat tud adni az Ukrajnában tapasztalható ukránosítási folyamatokra. Fontosnak nevezte Orosz Ildikó, hogy a budapesti kormány egységes felvételi követelményrendszert teremtsen a kárpátaljai magyar diákok magyarországi továbbtanulására. Jelenleg ugyanis sok kárpátaljai magyar szülő azért nem választja a kárpátaljai magyar középiskolákat gyermekeinek, mert az ukrán nyelvű iskolákban végzett magyarok egyszerűbben juthatnak be a magyarországi felsőoktatásba. Mint hangsúlyozta, Magyarország érdeke is, hogy a határon túli tehetséges fiatalok ne Kijevben, Pozsonyban vagy Bukarestben, hanem Magyarországon folytassák felsőfokú tanulmányaikat.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára elmondta, hogy a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás kérdéseit fel kell vetni az ukrán–magyar kisebbségi vegyes bizottság várhatóan az ősszel sorra kerülő ülésén. „A jó ukrán–magyar kormányzati kapcsolatokat ki kell használni” – tette hozzá a helyettes államtitkár, aki a megvitatandó kérdések között megemlítette a kárpátaljai magyar egyházi középiskolák ügyét, amelyek egy törvényváltozás miatt néhány éve kikerültek az ukrán állam által támogatott oktatási intézmények köréből.
A tervekről szólva Répás Zsuzsanna elmondta, hogy segítséget kívánnak nyújtani a szórványban élő magyar gyerekek magyar tannyelvű iskolákba történő eljutásában, segítve a napi bejárást és a bentlakásos kollégiumok létrehozását, fenntartását. Fontosnak mondta a helyettes államtitkár, hogy „a Kárpát-medencében egységes oktatási teret tudjunk kialakítani, egységes terminológiával, egységes megszerezhető tudásanyaggal, megteremtve az átjárhatóságot”. Ennek kapcsán kulcskérdésnek nevezte a diplomák és a tudományos fokozatok Ukrajna és Magyarország közötti kölcsönös elismertetésének megteremtését.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke erről elmondta, hogy Ukrajna és Portugália között már létezik a diplomák kölcsönös elismertetése. Amíg magyar–ukrán viszonylatban nem jön létre ilyen megállapodás, addig akár az is elképzelhető, hogy Portugálián keresztül, közvetve ismertessék el a magyarországi és az ukrajnai diplomákat és posztgraduális végzettségeket. Hangsúlyozta, hogy amíg nehézkes a diplomák elismertetése, addig a kárpátaljai magyar felsőoktatásba alig lehet bevonni a magyarországi egyetemi, főiskolai oktatókat.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok országgyűlési biztosa szerint az oktatás közpolitikai ügy is, ezért azt is meg kell vizsgálni, „hogyan tudnánk igazán közpolitikai kérdéssé tenni a kisebbségi oktatást”. Ehhez alapot jelenthetnek azok a nemzetközi egyezmények, amelyek az oktatást úgy vizsgálják, hogy az egyes államokat saját magukhoz és egymáshoz képest is értékelni tudják. Ezeknek a nemzetközi normáknak a megvalósítása és betartása Ukrajna esetében is felvethető a kétoldalú, magyar–ukrán tárgyalásokon.
A tanácskozáson szóba került a vegyes, ukrán–magyar oktatási intézmények bővítésének ötlete. A témához hozzászóló Répás Zsuzsanna, Orosz Ildikó és Brenzovics László egyetértett abban, hogy ezek a kezdeményezések nem szolgálják a magyar nyelvű oktatást és csökkentik a magyar oktatási nyelv presztízsét. Répás Zsuzsanna a magyar nyelv visszaszorulását jelentő szlovéniai tapasztalatokat említette, Brenzovics László pedig beregszászi és técsői példát hozva fel azt hangsúlyozta, hogy rendkívül veszélyes a magyar tannyelvű iskolákba ukrán tanórákat beépíteni, mert ahhoz ukrán anyanyelvű tanárok is kellenek, és ennek következtében csökkenhet a magyar anyanyelvű tanárok száma.
(MTI)
origo.hu
Társadalomkutató: A magyarok többsége szerint Magyar Péter öntelt és agresszív
