A Bank of America–Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlege (BofA Merrill Lynch Global Research) átfogó elemzést állított össze a bankok és a kormányzat e héten ismertetett megállapodásáról. A cég citybeli felzárkózó piaci elemzői úgy vélekednek, hogy a 2011–2012-es fogyasztási kilátásokat az intézkedéscsomag érdemben nem befolyásolja, mivel a lehetőséggel élő háztartások havi törlesztési terhei enyhülni fognak ugyan, ám adósságuk összességében nem csökken, sőt valamelyest emelkedik is.
A BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzői emiatt azzal számolnak, hogy amíg a munkapiacon nem történik erőteljesebb fordulat, és a reálbérek nem kezdenek ismét tartósan emelkedni, a háztartások többsége folytatja elővigyázatossági megtakarításainak felhalmozását.
GKI: három év múlva nőhetnek a törlesztőrészletek
A devizahitelesek megsegítésére kidolgozott csomag pozitív hatásai mellett az esetleg nem várt, kellemetlen következményekre hívja fel a figyelmet a GKI, egyebek között arra, hogy három év múlva megugorhat a törlesztőrészlete azoknak, akik élnek az árfolyam-korlátozás lehetőségével. A GKI MTI-nek eljuttatott véleményében kérdésesnek nevezi az árfolyamrögzítés népszerűségét, mivel az eddig rendesen fizető háztartások óvatosak lehetnek egy további hitelfelvétellel.
A 180 forintos frankárfolyam az esetek túlnyomó többségében magasabb, mint a hitelfelvételkor érvényes árfolyam, így a hiteltörlesztés a kezdetinél nagyobb terhet jelent. A jelenlegi, 220 forint körüli árfolyamhoz képest viszont több mint húszszázalékos a csökkenés. Például ha valaki 160 forintos svájci frankárfolyam mellett vett fel hitelt, és kezdeti törlesztőrészlete 50 ezer forint volt, akkor jelenleg 68 750 forintot fizet. A rögzített árfolyam mellett ez 56 250 forint lenne. Ugyanakkor minden hónapban 12 500 forinttal nőne az adóssága, mivel ennyi a ki nem fizetett törlesztőrészlet. Ha változatlan árfolyamot és kamatokat feltételezünk, akkor a ki nem fizetett részletek a kamatokkal együtt három év alatt megközelítik az 500 ezer forintot. Az átmeneti könnyítés után tehát – a forint akkori árfolyamától függően – nemcsak a törlesztőrészlet ugorhat meg jelentősen, de a felhalmozott adósság visszafizetését is meg kell kezdeni.
Formális az euróhitelezés újraindítása
Adott esetben elképzelhető a futamidő meghosszabbítása is – már ha van még hova –, akkor ez az eszköz átmeneti könnyebbséget nyújthat egyes adósoknak, azonban csak akkor lehet hatásos, ha a következő három évben jelentősen javul az adós jövedelmi helyzete, vagy a svájci frank árfolyama legalább a rögzített szintre gyengül – figyelmeztet a GKI. A bankok számára akkor lesz előnyös ez az eszköz, ha meggátolja a portfólió további romlását. Ennek mértékét jelenleg nehéz megbecsülni, mivel még nem ismert, kik vehetik igénybe az árfolyamrögzítést: csak a problémamentes adósok, vagy a már késedelembe esettek is.
Az euróalapú hitelezés újraindítását csak formálisnak nevezi a GKI, mivel a feltételként szabott, a minimálbér 15-szörösében meghatározott jövedelemkorlát idén több mint egymillió forintos havi jövedelmet jelent. Így a tiltás a gyakorlatban továbbra is fennmarad. A támogatott lakáshitelre jogosultak köre sem tisztázott a GKI szerint. Az egyik olvasatban a korábban nem fizető adósok lennének jogosultak kamattámogatott hitelből új otthont teremteni maguknak. Ez az elképzelés jól hangzik, azonban kérdéses, mennyire lesz hatásos – írják a kutatók. A nem fizető adósok tartozása ugyanis gyakran meghaladja ingatlanuk piaci értékét, vagy megközelíti azt. Így a jelenleg nem fizetett hitel egy részének törlesztése még az ingatlan eladása esetén is fennmarad, így nem lesz forrása az önerőhöz az új lakás megszerzésekor.
(MTI)
Orbán Viktor: Magyarország energiaellátásának alapját az Oroszországból érkező energiahordozók jelentik















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!