A Bank of America–Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlege (BofA Merrill Lynch Global Research) átfogó elemzést állított össze a bankok és a kormányzat e héten ismertetett megállapodásáról. A cég citybeli felzárkózó piaci elemzői úgy vélekednek, hogy a 2011–2012-es fogyasztási kilátásokat az intézkedéscsomag érdemben nem befolyásolja, mivel a lehetőséggel élő háztartások havi törlesztési terhei enyhülni fognak ugyan, ám adósságuk összességében nem csökken, sőt valamelyest emelkedik is.
A BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzői emiatt azzal számolnak, hogy amíg a munkapiacon nem történik erőteljesebb fordulat, és a reálbérek nem kezdenek ismét tartósan emelkedni, a háztartások többsége folytatja elővigyázatossági megtakarításainak felhalmozását.
GKI: három év múlva nőhetnek a törlesztőrészletek
A devizahitelesek megsegítésére kidolgozott csomag pozitív hatásai mellett az esetleg nem várt, kellemetlen következményekre hívja fel a figyelmet a GKI, egyebek között arra, hogy három év múlva megugorhat a törlesztőrészlete azoknak, akik élnek az árfolyam-korlátozás lehetőségével. A GKI MTI-nek eljuttatott véleményében kérdésesnek nevezi az árfolyamrögzítés népszerűségét, mivel az eddig rendesen fizető háztartások óvatosak lehetnek egy további hitelfelvétellel.
A 180 forintos frankárfolyam az esetek túlnyomó többségében magasabb, mint a hitelfelvételkor érvényes árfolyam, így a hiteltörlesztés a kezdetinél nagyobb terhet jelent. A jelenlegi, 220 forint körüli árfolyamhoz képest viszont több mint húszszázalékos a csökkenés. Például ha valaki 160 forintos svájci frankárfolyam mellett vett fel hitelt, és kezdeti törlesztőrészlete 50 ezer forint volt, akkor jelenleg 68 750 forintot fizet. A rögzített árfolyam mellett ez 56 250 forint lenne. Ugyanakkor minden hónapban 12 500 forinttal nőne az adóssága, mivel ennyi a ki nem fizetett törlesztőrészlet. Ha változatlan árfolyamot és kamatokat feltételezünk, akkor a ki nem fizetett részletek a kamatokkal együtt három év alatt megközelítik az 500 ezer forintot. Az átmeneti könnyítés után tehát – a forint akkori árfolyamától függően – nemcsak a törlesztőrészlet ugorhat meg jelentősen, de a felhalmozott adósság visszafizetését is meg kell kezdeni.
Formális az euróhitelezés újraindítása
Adott esetben elképzelhető a futamidő meghosszabbítása is – már ha van még hova –, akkor ez az eszköz átmeneti könnyebbséget nyújthat egyes adósoknak, azonban csak akkor lehet hatásos, ha a következő három évben jelentősen javul az adós jövedelmi helyzete, vagy a svájci frank árfolyama legalább a rögzített szintre gyengül – figyelmeztet a GKI. A bankok számára akkor lesz előnyös ez az eszköz, ha meggátolja a portfólió további romlását. Ennek mértékét jelenleg nehéz megbecsülni, mivel még nem ismert, kik vehetik igénybe az árfolyamrögzítést: csak a problémamentes adósok, vagy a már késedelembe esettek is.
Az euróalapú hitelezés újraindítását csak formálisnak nevezi a GKI, mivel a feltételként szabott, a minimálbér 15-szörösében meghatározott jövedelemkorlát idén több mint egymillió forintos havi jövedelmet jelent. Így a tiltás a gyakorlatban továbbra is fennmarad. A támogatott lakáshitelre jogosultak köre sem tisztázott a GKI szerint. Az egyik olvasatban a korábban nem fizető adósok lennének jogosultak kamattámogatott hitelből új otthont teremteni maguknak. Ez az elképzelés jól hangzik, azonban kérdéses, mennyire lesz hatásos – írják a kutatók. A nem fizető adósok tartozása ugyanis gyakran meghaladja ingatlanuk piaci értékét, vagy megközelíti azt. Így a jelenleg nem fizetett hitel egy részének törlesztése még az ingatlan eladása esetén is fennmarad, így nem lesz forrása az önerőhöz az új lakás megszerzésekor.
(MTI)
origo.hu
Kislányokat erőszakolt meg egy férfi, akit a váci rendőrök fogtak el
