Ők lehetnek az új alkotmánybírók

Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, volt igazságügy-miniszter, Pokol Béla jogász, politológus, egyetemi tanár, Szalay Péter ügyvéd és Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke a Fidesz alkotmánybíró-jelöltje – közölte a kormánypárti frakció keddi ülése után Lázár János, megerősítve ezzel a Magyar Nemzet múlt heti <strong><a href="http://www.mno.hu/portal/789548" target="_blank">információját</a></strong>. A jelöltekre, akiket a képviselőcsoport támogatott, Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök tett javaslatot.<br /><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/790567" target="_blank"><strong>• A Fidesz-frakció egyeztet alkotmánybíró-jelöltjeiről</strong></a>

MNO
2011. 06. 14. 10:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A frakcióvezető sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy a KDNP Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt jelöli a testület tagjává. Így a négy Fidesz-jelölt mellett ő lehet az ötödik új alkotmánybíró, akikről várhatóan két héten belül dönt a parlament.

Az Alkotmánybíróság (Ab) elnökére Orbán Viktor nem tett javaslatot, Lázár János ugyanakkor úgy fogalmazott: ha a pártelnök-miniszterelnök Paczolay Péternek, a testület jelenlegi vezetőjének újbóli megválasztását kezdeményezi, ő támogatni fogja.

„Paczolay Péternek általában kiemelten nagy és határozott támogatottsága van a Fidesz-frakción belül és a mi polgári világunkban” – közölte, hozzáfűzve, hogy Paczolay Péter Ab-vezetői tevékenysége széles társadalmi elismerésen alapul, „és alkalmas arra, hogy ezekben az időkben az Ab helyét, szerepét újra megtalálja, (…) az Ab munkáját továbbvigye, megerősítse, jól megszervezze”. Megjegyezte, a javasolt elnökjelölt megnevezésére még több mint két hete van Orbán Viktornak.

Fontos volt a gyakorlati tapasztalat

A frakcióvezető azt mondta, 2012. január 1-jétől – az új alaptörvény hatálybalépésével – az Ab feladatköre, munkája teljes egészében átalakul, ezért a jelöltek kiválasztásánál fontos szempont volt a gyakorlati tapasztalat. Szívós Máriával kapcsolatban elmondta, mindenképpen szerettek volna egy gyakorló bírót jelölni. Szalay Péterről szólva azt hangsúlyozta, hogy régóta foglalkozik alkotmányjogi kérdésekkel, és kiváló ügyvédi gyakorlata van. Pokol Béla jelöltségét jogelméleti munkássága alapozza meg, Balsai István mellett pedig korábbi ügyvédi gyakorlata mellett az az érv szólt, hogy az elmúlt húsz évben végig alkotmányossági és igazságszolgáltatási kérdésekkel foglalkozott az Országgyűlésben, volt igazságügy-miniszter is – fejtette ki Lázár János.

Rámutatott, Balsai István egyéni képviselőjelöltként szerzett parlamenti mandátumot egy budai kerületben, így ha az Országgyűlés bírává választja, le kell mondania képviselői posztjáról, és az érintett körzetben időközi választást kell kiírni. Balsai István a jelöltsége miatt egyébként kedden lemond az alkotmánybírókat jelölő bizottság elnöki posztjáról is, utódja frakciótársa, Varga István lehet. Dienes-Oehm Egon KDNP-jelöltről szólva Lázár János emlékeztetett: Magyarország európai integrációs folyamatának egyik fő kivitelezője volt az 1990-es években. (Dienes-Oehm Egon az első Orbán-kormány alatt a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője, majd főcsoportfőnöke volt.)

Az Országgyűlés múlt hétfői döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nek. A parlament így várhatóan öt új alkotmánybírót választ majd, mivel egy poszt jelenleg is betöltetlen. A Ház az Ab új tagjait legkésőbb július 31-ig megválasztja, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ. Az Ab tagjait és elnökét parlamenti eseti bizottság jelöli, szavazni arról tud a parlament, aki a 15 tagú testületben – amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s – legalább nyolc igen szavazatot kap.

Kiemelt ügy lehet a pénzmosás és az adócsalás

Törvényjavaslatot nyújt be az alkotmányügyi bizottság a büntetőeljárások és a polgári peres eljárások gyorsítása érdekében; az indítvány alapján bizonyos ügyekben az ügyész dönthetné el, mely bíróságon emel vádat – közölte Lázár János. Tájékoztatása szerint a bizottság javaslata értelmében létrejönne egy új kategória, a kiemelt jelentőségű ügyek csoportja, amely esetében megváltozna az eljárási rend.

Kiemelt jelentőségű ügy lehet – folytatta – egyebek mellett a hivatali visszaélés, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények – ha azok gyanúsítottja például önkormányzati képviselő, polgármester, országgyűlési képviselő, állami vezető –, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a csődbűncselekmények, a pénzmosás és az adócsalás egyes esetei. Az egyik eljárási következmény ezek esetében az lenne, hogy a nyomozás lezárultával megváltoznának az illetékességi szabályok, és az ügyész maga dönthetné el, melyik bíróságon emel vádat – közölte a politikus.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.