Lavanguardia.com. – Spanyolország
Az adminisztrációs terhek csökkentésével olcsóbbá teszik a hozzátartozóknak a temetési költségeket, hogy így könnyítsék meg helyzetüket egy ilyen nehéz pillanatban. A belügyminiszter Alfredo Pérez Rubalcaba elismerte, nem a legkellemesebb téma például a halottak szállításáról beszélni, de eddig az embereknek azt az árat kellett fizetniük, amit kértek tőlük. Ezért is csökkentik a szállítási időt, és több felesleges és aránytalanul hosszú ügyintézési folyamatot, hogy hamarabb helyezhessék végső nyughelyükre a családtagokat. A törvénytervezet „frissítette” a szolgáltatásokat is, és a madridi kormányfő első helyettese szerint nemcsak a vállalkozók és a hozzátartozók járnak jobban, hanem az állam is, mert így évente 18,3 millió eurót takarít meg – érvelt a központi kormány második embere.
Elmundo.es – Spanyolország, granma.cubaweb.cu – Kuba
A spanyol napilap kubai rovata a kubai megszorítások újabb mozzanatáról számolt be a Granma, a helyi kormánylap cikkei és „útmutatásai” alapján. A kubai parlament decemberi ülésén jelentette be a már 80 éves Raúl Castro, az ország állam- és kormányfője, a KKP főtitkára, hogy visszatérnek a borsóval kevert feketekávéhoz. Castro azzal indokolta a kényszerintézkedést, hogy nem engedhetik meg maguknak az évi 50 millió dolláros kávéimport fényűzését, mert folyamatosan emelkedik a frissítőital alapanyagának ára. A lakosság természetesen nem repesett az örömtől, mert a szovjet tábor felbomlása után bevezetett „különleges időszakban” már volt hozzá szerencséjük. A még mindig jegyre árult kávét ezentúl tehát borsóval keverik – fele-fele arányban –, de mivel az új „kávékeverék” nem egyszer eltömítette, sőt fel is robbantotta az amúgy sem korszerű kubai kotyogókat, a Granma is bekapcsolódott a borsós kávé népszerűsítésébe. Részletes útmutatásokkal igyekezett megmagyarázni a kubaiaknak, hogyan kerülhetik el az eltömődést vagy a robbanást. A kubaiak reakciója: bújj az asztal alá, ha kávéval kínálnak vendégségben!
Estadao.com.br – Brazília
A közgazdász José Paulo Klupfer a szép csendben növekvő brazil külső adósságról írt a második számú Sao Pauló-i lap blogjában. Szerinte tévhit, hogy az egyébként szép összegű brazil devizatartalék védelmet adhat majd a háttérben egyre nagyobb mértékben halmozódó külső adósság következményei ellen. Ennek mértéke már megközelíti a 300 milliárd dollárt, de az utóbbi két évben – 2011 áprilisáig – az adósság már több mint 40 százalékkal nőtt. Nem mellékes részlet, hogy az ebben az időszakban megugró adósság csaknem egésze – 95 százaléka – a magánszektoré. A teljes külső adósságból pedig ugyancsak a magánszektoré több mint háromnegyed rész. Klupfer tehát azért aggódik, mert csillagászatinak tartja a kamatlábakat, miközben szilárd a reál, a brazil fizetőeszköz értéke. Némi vigasz, hogy a gazdasági rovat egyik kiemelt írása szerint a brazil adósságkockázatot a napokban előzte meg az Egyesült Államoké.
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
