Hozzátette; az országban szinte elsőként épül termelői tulajdonból vágóüzem, a bész-ek (beszerző és értékesítő szövetkezet) révén adott a baromfitermelés, a takarmány és a vágás. A 3400 négyzetméteres csarnok évente 800 ezer pulyka és 3,5 millió csirke vágására és feldolgozására lesz alkalmas, a műszaki átadást októberre tervezik, majd párhetes próbaüzem után indulhat meg a termelés.
Ha az üzem teljes kapacitással működik, mintegy kétszáz dolgozóra van szükség. A közel 1,4 milliárd forintos beruházást európai uniós támogatásból, önerőből és az OTP-től kapott hitelből finanszírozzák. Az első elképzelések szerint a beruházás költségvetése 803 millió forint volt, melyhez 2008-ban 401 millió forint támogatást nyertek el az MVH (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) pályázatán. 2011-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumtól 224 millió forint munkahelyteremtő támogatást kaptak 120 ember foglakoztatására.
A dunántúli régióban a baromfitermelőket a bész-ek fogják össze, valamennyi szövetkezethez 15-20 termelő tartozik – ismertette Bedő Tibor. Az öt bész 2008-ban két takarmánykeverő céggel (Első Zalai Takarmánykeverő Kft. és a Zala-Cerália Kft.) és néhány magánszeméllyel megalapította a Zalai Baromfifeldolgozó Kft.-t. A bész-ek termelői csoportokká minősítették magukat, így forgalmuk alapján uniós támogatásban részesülhettek, amit a takarmánykeverő üzem és a vágó építéséhez használnak fel.
Az ügyvezető szerint az új technológiával a zöldmezős beruházásban épített üzemben a termelésszervezéssel, korszerű csomagolástechnikával és a termelési költségek optimalizálásával el lehet érni, hogy szerepet kapjanak a piacon, ahol az élelmiszer-nyomonkövetésnek megfelelő termékekkel tudnak megjelenni. Így a beruházás költségei minél gyorsabban – számításaik szerint tíz év alatt – megtérülhetnek.
A termékek Zalai Baromfi márkanévvel jelennek meg a hazai és a nemzetközi piacon, a tervek szerint az áru 35 százalékát exportálják.
(MTI)
origo.hu
Rejtélyes fertőzés terjed a gyerekek között
