Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (Faz.net)
A konzervatív német napilap Az ellenzék az állam válságától tart című cikkében tudósít a közvélemény figyelmétől távol zajló berlini választójogi vitáról. A fő kérdés a hatalom, s az, ki kormányozza 2013-tól az országot. A CDU/CSU–FDP koalíció igen nehéz helyzetbe kormányozta magát, mert nem tartja be az alkotmánybíróság által meghozott határidőt. A taláros testület három évvel ezelőtt előírta a berlini kormánynak, hogy június 30-ig változtassa meg a választójogi törvényt.
Ezen a héten válságtanácskozást tart Volker Kauder (CDU) és Rainer Brüderle (FDP) frakcióvezető, hogy még a nyári szünet előtt beterjesszenek egy törvénytervezetet. A koalíció ezzel jó szándékát kívánja jelezni, hogy ezzel megenyhítse az alkotmánybíróságot. Ugyanakkor arra nincs garancia, hogy a CDU/CSU és a liberálisok megállapodjanak. „Ha a választójogot nem reformálják meg időben, akkor az állam válsága fenyeget. Hiszen a Szövetségi Köztársaság ettől kezdve nem rendelkezik alkotmányos választójoggal” – fogalmazott Volker Beck, a Zöldek politikusa.
A döntő kérdés a CDU/CSU és az ellenzék között az úgynevezett áthúzódó mandátumok kérdése. (Ilyen akkor keletkezik, ha egy párt egyéni választókerületekben egy adott tartományban több mandátumot szerez, mint ami a listán leadott voksok alapján megilletné – a szerk.) Jelenleg mind a 24 a CDU-é. Ezért aztán nem igazán kívánnak a rendszeren változtatni.
Der Spiegel (Spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Alkotmányvédők figyelmeztetnek a baloldali veszélyre című cikkében tudósít a szélsőbaloldal növekvő aktivitásáról. Az alkotmányvédelmi hatóságok a magazin értesülése szerint ismét megerősödő harcias szélsőbaloldali mozgalomra figyelmeztetnek. „A biztonsági helyzet érzékelhetően feszültebbé vált” – áll egy titkos tanulmányban.
Az erőszakra kész személyek száma 2005 és 2010 között csaknem 20 százalékkal emelkedett, és jelenleg megközelíti a 6800-at. Ráadásul szélsőbaloldaliak 2011 első negyedévében lényegesen több bűncselekményt követtek el, mint az előző évben. Az alkotmányvédelmi hivatal munkatársai a heiligendammi 2007-es G8-as találkozó elleni akciókban látják az erőszak kezdetét. A globalizációellenes tiltakozás korszakhatár a német szélsőbaloldal fejlődésében.
A titkosszolgálatokat aggodalommal tölti el, hogy a harcias szélsőbaloldaliak saját környezetükön túl is vonzók egyes körökben. Az erőszak rég túllépett a szélsőbaloldali magon és elérte az ideológiailag kevésbé szilárd meggyőződésű, apolitikus területeit az élményorientált ifjúsági kultúrának.
Jelenleg az alkotmányvédelmi hivatal az erőszakra kész szélsőbaloldali kategória alatt 767 személyt tart nyilván. A legtöbb nyilvántartott aktivista fiatalabb, mint 26 év (65 százalék), és túlnyomó többségük (84 százalék) férfi. A csoportok megfigyelését jelentősen kibővítették, és megemelték a beépített ügynökök számát is.
origo.hu
Megint hazudtak Magyar Péterék
