Rá kell irányítani a figyelmet a nemzeti közösség problémájára

A szlovén kisebbségi törvénnyel és az itt élő magyarság helyzetével ismerkedett az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága szerdán a muravidéki Lendván.

MNO
2011. 06. 29. 12:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A találkozó elején Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke azt mondta: azért fontos egy ilyen találkozó, hogy az adminisztratív határok után a fejekben még meglévő határokat is le lehessen bontani. A bizottság zárt ülése után – amelyen Szent-Iványi István, Magyarország ljubljanai nagykövete és Szili Katalin volt házelnök, a bizottság alelnöke is részt vett – a magyar közösség elnöke újságíróknak kifejtette: alkalom adódott arra, hogy számos kérdésben felvilágosítsák a résztvevőket, ne csak azt a közhelyt ismerjék, hogy a szlovéniai magyarság helyzetével minden rendben van.

Potápi Árpád (Fidesz), a bizottság elnöke a tájékoztatón felidézte: a január óta működő testület első kihelyezett ülését áprilisban Kárpátalján tartotta, a lendvai a második volt Magyarország határain kívül. Úgy fogalmazott, hogy a magyar politika az elmúlt esztendőkben kissé elhanyagolta a muravidéki magyarságot, úgy gondolkodott, hogy itt minden rendben van, mert gazdasági értelemben ők vannak a legkedvezőbb helyzetben. Mivel a legkisebb magyar közösségről van szó, ezért döntött úgy a bizottság, hogy foglalkozik a muravidékiek gondjaival, problémáival és persze sikereivel is. Most a tájékozódás volt a célja a lendvai látogatásnak, amelynek keretében Göncz László, a ljubljanai parlament magyar nemzetiségi képviselője és Horváth Ferenc adott tájékoztatást, kiegészítve a magyar egyházak, szervezetek és média képviselőinek véleményével.

Potápi Árpád hangsúlyozta, hogy a tavaly megalakult új kormány és országgyűlés a határon kívül élő magyar nemzeti közösségek kérdését nem külpolitikai, hanem önálló kérdésként kezeli, ami szerves része a nemzetpolitikának. Példaként említette, hogy a honosítási eljárások rendben, gyorsan zajlanak, egyre többen fogják igényelni a magyar állampolgárságot a Kárpát-medence minden régiójában, de számítanak azokra is, akik a világ más tájain élnek. Hozzátette, hogy Horváth Ferenc még Budapesten, a kisebbségi vegyes bizottság ülésén fogalmazta meg, hogy a magyarországi szlovének és a szlovéniai magyarok együttműködési megállapodást írjanak alá a két köztársasági elnök jelenlétében, hogy a kormányok figyelmét is ráirányítsák a két kis létszámú, „de megmaradni akaró nemzeti közösség problémájára”. Ezt a törekvést a bizottság teljes mértékben támogatja és segíti – mondta Potápi Árpád.

Az MTI kérdésére, hogy a szlovén miniszterelnök Magyarország elszigeteléséről szóló kijelentése téma volt-e a megbeszéléseken, Göncz László azt válaszolta: közvetve érintették, és örömmel nyugtázták, hogy ennek kapcsán Brüsszelben megtörtént a találkozó, „és nyugvópontra helyezkedett a kérdés”.

A szlovén miniszterelnök „nem túlságosan diplomatikusan fogalmazott”, egy olyan közegben egyébként, ami nem volt nyilvános. A lényeg, hogy „ennek akár a magyar közösségre, akár a bilaterális kapcsolatokra vonatkozó negatív hatása tudomásom szerint magyar részről nem lesz”, és ezt Szlovéniában is üdvözölik – jelentette ki a politikus.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.