Rá kell irányítani a figyelmet a nemzeti közösség problémájára

A szlovén kisebbségi törvénnyel és az itt élő magyarság helyzetével ismerkedett az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága szerdán a muravidéki Lendván.

A találkozó elején Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke azt mondta: azért fontos egy ilyen találkozó, hogy az adminisztratív határok után a fejekben még meglévő határokat is le lehessen bontani. A bizottság zárt ülése után – amelyen Szent-Iványi István, Magyarország ljubljanai nagykövete és Szili Katalin volt házelnök, a bizottság alelnöke is részt vett – a magyar közösség elnöke újságíróknak kifejtette: alkalom adódott arra, hogy számos kérdésben felvilágosítsák a résztvevőket, ne csak azt a közhelyt ismerjék, hogy a szlovéniai magyarság helyzetével minden rendben van.

Potápi Árpád (Fidesz), a bizottság elnöke a tájékoztatón felidézte: a január óta működő testület első kihelyezett ülését áprilisban Kárpátalján tartotta, a lendvai a második volt Magyarország határain kívül. Úgy fogalmazott, hogy a magyar politika az elmúlt esztendőkben kissé elhanyagolta a muravidéki magyarságot, úgy gondolkodott, hogy itt minden rendben van, mert gazdasági értelemben ők vannak a legkedvezőbb helyzetben. Mivel a legkisebb magyar közösségről van szó, ezért döntött úgy a bizottság, hogy foglalkozik a muravidékiek gondjaival, problémáival és persze sikereivel is. Most a tájékozódás volt a célja a lendvai látogatásnak, amelynek keretében Göncz László, a ljubljanai parlament magyar nemzetiségi képviselője és Horváth Ferenc adott tájékoztatást, kiegészítve a magyar egyházak, szervezetek és média képviselőinek véleményével.

Potápi Árpád hangsúlyozta, hogy a tavaly megalakult új kormány és országgyűlés a határon kívül élő magyar nemzeti közösségek kérdését nem külpolitikai, hanem önálló kérdésként kezeli, ami szerves része a nemzetpolitikának. Példaként említette, hogy a honosítási eljárások rendben, gyorsan zajlanak, egyre többen fogják igényelni a magyar állampolgárságot a Kárpát-medence minden régiójában, de számítanak azokra is, akik a világ más tájain élnek. Hozzátette, hogy Horváth Ferenc még Budapesten, a kisebbségi vegyes bizottság ülésén fogalmazta meg, hogy a magyarországi szlovének és a szlovéniai magyarok együttműködési megállapodást írjanak alá a két köztársasági elnök jelenlétében, hogy a kormányok figyelmét is ráirányítsák a két kis létszámú, „de megmaradni akaró nemzeti közösség problémájára”. Ezt a törekvést a bizottság teljes mértékben támogatja és segíti – mondta Potápi Árpád.

Az MTI kérdésére, hogy a szlovén miniszterelnök Magyarország elszigeteléséről szóló kijelentése téma volt-e a megbeszéléseken, Göncz László azt válaszolta: közvetve érintették, és örömmel nyugtázták, hogy ennek kapcsán Brüsszelben megtörtént a találkozó, „és nyugvópontra helyezkedett a kérdés”.

A szlovén miniszterelnök „nem túlságosan diplomatikusan fogalmazott”, egy olyan közegben egyébként, ami nem volt nyilvános. A lényeg, hogy „ennek akár a magyar közösségre, akár a bilaterális kapcsolatokra vonatkozó negatív hatása tudomásom szerint magyar részről nem lesz”, és ezt Szlovéniában is üdvözölik – jelentette ki a politikus.

(MTI)