Rehabilitáció kezdődött a Fertő-Hanságban

Komplex élőhely-rehabilitációs program kezdődött a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, amelyet 368 millió forinttal támogat az Európai Unió és a magyar állam.

MNO
2011. 06. 25. 7:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Hanságban, a Fertő vidékén és a soproni hegyekben megvalósuló beruházásokkal a különböző fajok korábban megszűnt élőhelyeit rekonstruálják, s ezzel hozzájárulnak életesélyeik növeléséhez – mondta Pellinger Attila, a nemzeti park igazgatósága osztályvezetője. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)keretében elnyert az összegből a Hanság vízi világának, továbbá a Fertő tó környéki békáknak, a soproni hegyekben pedig a denevéreknek teremtenek a jelenleginél jobb életfeltételeket.

A program több elemből áll, ezek egyike a Dél-Hanság, más néven az Osli-Hany több mint 570 hektárját érinti. Ezen a területen legalább részben visszaállítják az egykori vizes élőhelyeket, amelyek a Hanság lecsapolását követően kiszáradtak. A legmélyebb helyek nyílt vízi borítást kapnak, így kialakul az a környezet, ahova visszatelepülhetnek a Hanság egykori élővilágának veszélyeztetett fajai.

A program másik két pillére a Fertő tó menti kétéltűek és a Brennbergbányát élőhelyül választó denevérek védelmét szolgálja. A Fertő menti békák számára több mint egy kilométer hosszan már építik a terelőfalakat a kétéltűek élőhelyeit keresztbe vágó Fertő-parti út szélén. Az út alatt pedig átereszeket, úgynevezett békaalagutakat létesítenek. Az út az erdő és a tó között fut, a békák az erdei avarban telelnek, és tavasszal szaporodási helyükre, a tópartra vonulnak.

A terelőfalakkal akadályozzák meg, hogy ne az úttesten, a gépjárművek veszélyeinek kitéve igyekezzenek a tó irányába – majd ősszel visszafelé –, hanem az országút alatti alagutakat vegyék igénybe. A denevérek számára az egykor óvóhelynek szánt brennbergi bányavágat biztosít kedvező telelő- és szaporodóhelyet. Támfalak hiányában azonban fennáll a föld alatti üreg további beomlásának veszélye. Ezt hárítják el az ottani építkezéssel, amellyel a tervek szerint végeznek is a nyár végéig.

A negyedik pillér a soproni hegyekben magára hagyott források környezetének felújítása. Ezek a források táplálják a hegyvidék árkaiban lévő tiszta vizű vízfolyásokat, amelyek számos védett állatfajnak nyújtanak élőhelyet. A beruházás elsősorban természetvédelmi célokat szolgál, azonban hozadékából a természetbarát turizmusban részvevő emberek is részesednek – mondta Pellinger Attila.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.