Rendet tesz a kormány az egészségügyben is + Képriport

A kormány célja az egészségügyben uralkodó rendezetlen viszonyok rendezése és a várólisták hosszának legalább felére csökkentése – mondta a kormányszóvivő a kabinet által elfogadott Semmelweis-tervet ismertető sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.<br /><br /><a href="http://mno.hu/portal/787993" target="_blank"><strong>• Papp Magor inkább a struktúrát szabná át</strong></a><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/787951" target="_blank"><strong>• MOK: Nem fog megállni a dolgozók elvándorlása</strong></a><br /><a href="http://mno.hu/portal/787929" target="_blank"><strong>• A főváros támogatja az „állami gondoskodást”</strong></a>

MNO
2011. 06. 01. 10:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy Anna hangsúlyozta: az előző kormányok alatt az egészségügy volt az egyik leginkább kivéreztetett ágazat, amely a GDP arányát tekintve a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. Az egészségügy működése évek óta a beszállítók hitelein és az ott dolgozók jóindulatán alapult – tette hozzá. Az egészségügyi kormányzat ezért azt tűzte ki célul, hogy meghatározza az egyes földrajzi területek egészségügyi szükségleteit, és ehhez rendelje a kapacitásokat.

A kormányszóvivő elmondta: a terv megalkotását több mint fél évig tartó társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg, így az tükrözi az érintettek véleményét. Nagy Anna hozzátette azt is: egy felmérés szerint az emberek nagy többsége az egészségügy megújítását várja a kabinettől.

A Semmelweis-tervnek nincs számottevő többletforrásigénye, „az erőforrás szempontjából a döntések semleges eredményt hoznak” – mondta az egészségügyi államtitkár. Szócska Miklós hozzátette: az egészségügyi rendszerben vannak tartalékok, a csoportos közbeszerzésekkel például 10-20 milliárd forint spórolható meg. A következő két év alatt 60-70 milliárd forint mozgósítható az infrastruktúra fejlesztésére, és jelenleg is mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben zajlanak beruházások európai uniós támogatások felhasználásával – közölte.

Térségi intézményrendszer

Szócska Miklós elmondta, hogy a kormány döntése értelmében térségi egységekre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre. Az államtitkár azt mondta, a kormány keddi ülésén meghatározta az egészségügyi ellátórendszer átalakításának elvi kereteit. Eszerint állami egészségszervezési menedzsmentrendszer fog felállni, amely az állami egészségügyi intézmények irányításáért lesz felelős. A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami tulajdonba kerülnek, s Budapesten három sürgősségi centrum alakul.

Szócska Miklós az utóbbi kapcsán kiemelte: a Fővárosi Önkormányzattal az egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak. Az államtitkár kérdésre válaszolva közölte, hogy lesznek funkcióváltó intézmények, amelyek például gyógyturisztikai intézményekké is átalakulhatnak. Ugyanakkor hozzátette: a „jól működő műhelyeket” megerősítik.

Még nincsenek meg a térképek

Szócska Miklós kifejtette: a térségek kialakítása során az első lépés a betegutak optimalizálása. Mint mondta, térképről még nem született döntés, de annyit elárult, hogy a négy egyetemi kórházat is beleértve összesen nyolc térségi centrumban gondolkodnak. Az államtitkár szólt arról is, hogy a „Katéter-Mónika” rendszerének adatai is azt mutatják, nem feltétlenül közigazgatási beosztás szerint alakultak a betegutak. Mint mondta, ennek köszönhetően már pontosan tudják, az emberek milyen betegségcsoportokkal hova fordulnak ellátásért.

A Semmelweis-terv fontos elemeként kiemelte továbbá, hogy az egészségügyi dolgozók számára homogén csoportokra alkalmazott életpályamodell kialakítását tűzték ki célul. Egy hatékonyabban működő intézményrendszer és az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) kialakításával a betegek jogainak védelme is kiemelt szerepet kap a jövő egészségügyében – közölte az államtitkár.

Az egészségügy megmentése

A legfőbb feladat az egészségügy megmentése – fogalmazott Réthelyi Miklós. A miniszter hangsúlyozta: az egészségügyi ellátást ki kell emelni a kórházközpontú ellátásból, a járóbeteg- és háziorvosi ellátásnak pedig sokkal nagyobb szerepet kell kapnia. Emlékeztetett, az egészségügy megmentését célul kitűző Semmelweis-vitairatot egy tavaly novemberi konferencián mutatták be. Mint mondta, az alapgondolata megmaradt, de emellett rengeteget is változott annak köszönhetően, hogy számos szakértő kezébe került. Réthelyi Miklós azt mondta, az ez alapján készült anyag elsősorban a betegellátás átalakításáról szól, de az egészségvédelem ugyanúgy benne van.

Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben az erőket két irányban kell összeszedni: az egyik a betegellátás, a másik – legalább ennyire fontos – az egészségvédelem. Utóbbi esetben pedig már az oktatásnak, a kulturális területnek és a sportnak is kiemelt szerepe van.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.