Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a peronon felsorakozott érdeklődők előtt felidézte, hogy Széchenyi István vasútépítési törekvéseinek köszönhető, hogy másfél évszázaddal ezelőtt elkészült a Budát és Kanizsát összekötő vasútvonal, amely egészen az adriai kikötőkig, Fiuméig (Rijeka) és Triesztig vezetett. A gazdasági fellendülés motorja volt akkoriban a vasút, ezen a vonalon juthattak el a magyar termékek a tengeri kikötőkbe.
Sajnos a vasút pozíciója azóta megkopott, az évtizedek alatt elmaradt fejlesztések miatt ma már nem tud a MÁV olyan színvonalú szolgáltatást nyújtani, amilyenre az utasok joggal számítanának – ismerte el, de hozzátette, hogy ez talán megváltozhat. Úgy vélekedett, hogy az uniós és magyar állami támogatásoknak köszönhetően az autópályák évtizede után ismét a vasút évtizedei következnek.
Kovács Imre, a Rail Cargo Hungária Zrt. vezérigazgatója felelevenítette, hogy 1861. március 22-én haladt át ezen a vonalon az első teherszállítmány, amely 50 ezer mérő – mai mértékegységgel 356 tonna – gabonát vitt. Imponáló teljesítmény volt ez a gőzmozdonyok korában (ma 600-800 tonnás szerelvények közlekednek). A múltban egy személyzet vitte végig Budáról egészen Triesztig a vonatokat, a második világháború után viszont négy részre szakadt, vagyis négy országhoz került a Déli Vasút nyomvonala. Horvátország európai uniós csatlakozásával azonban megint eljön a lehetősége annak, hogy egy mozdony vigye végig a szerelvényeket a két végállomás között. A 150 éves vasútvonal nemzetközi jelentőségét méltatta a horvát és az olasz vasúttársaság egy-egy jelenlévő vezetője is.
Mario Musa, a horvát HZ vasúttársaság személyszállítási üzletágának igazgatósági tagja utalt is rá, hogy a horvát és a magyar vasút hagyományai azért közösek, mert az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén épült ki a hálózat, ami lehetővé tette az utazás és az árucsere fellendülését. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan a magyar és a horvát vasút közösen versenyképessé teheti az adriai kikötőket is.
Alberto Mazzola, az olasz FS vasúttársaság nemzetközi menedzsere ugyancsak a közös jövőről alkotott elképzeléseket fejtegette, amikor elmondta: az Európai Unió a nagysebességű vasúti hálózat kialakítását szorgalmazza 2050-ig, hogy addigra a vonat legyen az első számú közlekedési eszköz a 800 kilométeresnél rövidebb távokon. A tervek szerint kiépítenék a Közép-Európát és Ázsiát összekötő gyorsvasutat, amelynek részeként fontos szerep juthat a Budapest és Trieszt közötti szakasznak.
A nagykanizsai ünnepség keretében Szarvas Ferenc és a város önkormányzata nevében Karádi Ferenc alpolgármester leplezte le a 150. évfordulóra készült emléktáblát. A rendezvény sok száz résztvevője ebből az alkalomból ellátogathatott a fűtőházba, ahol muzeális értékű, de ma is használható berendezéseket tekinthetett meg. Ugyancsak a jubileumhoz kapcsolódóan avatták újjá a nagykanizsai vasútállomás mellett lévő mozdonypark járműveit, amelyeket a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület kezdeményezésére vasútbarát fiatalok újítottak fel a MÁV csoport cégei és helyi vállalkozások segítségével. Lengyák István, az egyesület soros elnöke elmondta: újra régi pompájában látható egy 1892-es tartálykocsi és két öreg gőzös, köztük egy 1938-ban készült legendás 424-es, amelynek újjászületésénél egykori fűtőjének fia is segédkezett.
(MTI)
origo.hu
Rejtélyes fertőzés terjed a gyerekek között
