Amint az Európa Tanács Velencei Bizottsága is elismerte, a magyar alaptörvény a demokrácián, a jogállamiságon és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre – olvasható a szaktárca közleményében. Emlékeztet rá, hogy az alaptörvény elfogadását csaknem egyéves nyilvános előkészítő folyamat előzte meg, széles körű szakmai és társadalmi egyeztetésekkel. Az alaptörvény egyebek mellett kimondja, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”. E rendelkezésből – amely a Velencei Bizottság megállapítása szerint is összhangban van Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel – nem következik a hatályos abortuszszabályozás szigorítása – áll a közleményben.
Az alaptörvény mindenkinek a jogát elismeri a véleménynyilvánítás szabadságához, továbbá „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. E rendelkezések alapján a Human Rights Watch megalapozatlanul jut arra a következtetésre, hogy az alaptörvény kiterjedt ellenőrzési jogosítványokat és önkényes beavatkozási lehetőséget biztosít a kormánynak a sajtó felett – olvasható a minisztérium közleményében.
A KIM szerint a jogvédő szervezetnek a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés kifejezett alaptörvényi tilalmának hiányával kapcsolatos aggodalma szintén megalapozatlan. Az alaptörvénynek a diszkrimináció tilalmáról szóló rendelkezése ugyan nem sorolja fel a védett tulajdonságokat, ám az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint a megkülönböztetés tilalma kifejezett említés nélkül is magában foglalja azt, hogy a szexuális orientáción alapuló diszkrimináció is tiltott.
Ezt a tilalmat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény jelenleg is tartalmazza. A Velencei Bizottság álláspontja is az volt a kérdésben, hogy nem ellentétes az emberi jogok európai egyezményével az a tény, hogy a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés kifejezett tilalmát az alaptörvény szövege nem említi – emlékeztet közleményében a szaktárca.
A fogyatékkal élők választójogával kapcsolatban az új alaptörvény a nemzetközi jogi követelményekkel összhangban álló, pozitív változást tartalmaz. Az új alaptörvény nem automatikusan zárja ki a gondnokság alatt állókat a választójogból, hanem lehetővé teszi, hogy a belátási képesség hiánya miatt a jövőben csakis egyedi bírói mérlegelés alapján legyen lehetséges a választójogból való kizárásuk. A választójog ilyen korlátozása nem ellentétes Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel, és azt a Velencei Bizottság sem kifogásolta – zárul a KIM csütörtöki közleménye.
A Human Rights Watch múlt héten adta ki állásfoglalását, amely szerint Magyarországnak összhangba kell hoznia alkotmányát a Velencei Bizottság állásfoglalásával, biztosítania kell, hogy a fogyatékkal élők az új alaptörvény szerint is megtarthassák szavazati jogukat.
(MTI)
origo.hu
Társadalomkutató: A magyarok többsége szerint Magyar Péter öntelt és agresszív
