The Guardian (guardian.co.uk)
Nagy-Britannia fel fog lépni a szélsőséges csoportok ellen, még akkor is, ha azok „csupán” ideológiailag képviselnek radikális nézeteket, tetteikben nem – ez lett a szélsőségesek elleni küzdelemről szóló heves kormányzati vita vége a The Guardian forrásai szerint.
A megelőzésre hangsúlyt fektető kormányzati stratégia átalakítását szinte minden vezető kormánytag támogatta, annak módjáról azonban hosszas vita bontakozott ki az oldalak között. David Cameron miniszterelnök szigorú ellenőrzést és a támogatási pénzek minden eddiginél körültekintőbb odaítélését irányozta elő azon elv alapján, hogy az erőszakmentes, ám szélsőséges nézeteket valló szervezetek az erőszakos csoportok melegágyává válhatnak. Nick Clegg és támogatói szerint azonban, ha valaki elutasítja az erőszakot, azzal már érdemes tárgyalni, a miniszterelnök-helyettes megengedőbb stratégiát és élénkebb párbeszédet szorgalmazott.
A lap információi szerint Cameron köre győzött a vitában: az új megelőzési stratégia szélesebben határozza majd meg a szélsőségesség fogalmát, kiterjesztve azt nem csupán az erőszakos csoportokra, de az olyan békés, ám radikális elveket valló szervezetekre, mint például a saria jog bevezetését támogató muzulmán egyesületek. „Azokról a csoportosulások van szó, melyek elvei nem férnek meg az általánosan elfogadott brit értékekkel” – közölte a forrás.
Az intézkedések Cameron filozófiáját tekintve korántsem meglepőek. A tory miniszterelnök múlt februárban egy terrorellenes konferencián beszélve hangsúlyozta, az „állami szintű multikulturalizmus megbukott”, majd kifejtette, a terroristák és az efféle szélsőséges csoportok csupán egyazon skála különböző részei. „Ostobaság lenne olyan szervezeteket támogatni, melyek ellenzik a nyugati típusú demokráciát és a társadalmunk alapjául szolgáló liberális értékeket. Olyan ez, mintha elkezdenénk állami pénzt juttatni szélsőjobboldali csoportoknak, csak azért, mert megígérik, hogy megóvják a gyermekeinket a fasiszta tanoktól” – magyarázta Cameron.
Az ötlet alapvetően jó, a legfontosabb azonban, hogy hogyan fog működni a rendszer a gyakorlatban – vélekedik Haras Rafiq, a Centri nevű radikalizmusellenes tanácsadó testület vezetője. „Olyan kritériumokat kell meghatározni, melyek szavatolják, hogy a szélsőségesek ne kaphassanak pénzt se kormányzati, se más forrásból” – vélekedik Rafiq.
Az eredeti tervekben egyes különösen veszélyesnek ítélt csoportok (különösen a Hizb ut-Tahrir) név szerinti betiltása is szerepelt, ettől azonban a kormányzat jogászai tanácsára elállt, tudta meg a The Guardian. A Hizb ut-Tahrir nem kap állami támogatást, a Mecsetek és Imámok Országos Tanácsa azonban tavaly 250 ezer fontnyi segítségben részesült annak ellenére, hogy egyértelmű szálak kötik a keményvonalas nézeteiről ismert Brit Muszlimok Szövetségéhez. A lap forrása azt ígéri, az efféle segélyvonalak hamarosan el fognak apadni.
Time (time.com)
Importirónia: több millió evőpálcikát gyártanak egy amerikai kisvárosban – írja a Time. A „Made in China” kora az Egyesült Államokat is elérte, egyeseknek azonban némi vigaszt nyújthat, hogy több millió kínai a „Made in America” feliratot láthatja, ha rápillant evőpálcikájára. A georgiai kisváros nem is lehetne amerikaibb: a 17 ezer lakosú, csendes kisvárosnak még a neve is az, hogy Americus.
A település határában elterülő nyár- és ámbrafaerdők tökéletes forrásul szolgálnak a pálcikaiparnak. A Georgia Chopsticks csupán novemberben alapult, sikerét jól mutatja, hogy máris naponta kétmillió darab keleti evőeszközt gyártanak, melyek nagy részét kínai áruházak vásárolják fel, de jut belőle Japánba, Koreába és az Egyesült Államokba is. Jae Lee tulajdonos szerint a forgalom különösen az elmúlt néhány hónapban ugrott meg. Lee szerint az americusi gyár esete nem egyedülálló, a keletiek egyre inkább a fával alaposan ellátott USA felé fordulnak pálcikaigényeik kielégítésének céljából.
origo.hu
Megint hazudtak Magyar Péterék
