Csesznák Éva múzeumpedagógiai osztályvezető az MTI-nek elmondta: a speciális képzést a Skanzen Örökség Iskola program keretében tartják. Az öt napon át tartó oktatás első részeként elméleti ismereteket szereznek az tanulók, majd interaktív foglalkozásba kóstolnak bele, végül a gyakorlatban ismerkedhetnek meg a népi építészeti eljárásokkal. „Ezek a technikák hozzákapcsolódnak a szakiskolákban tanított szakmákhoz, így az ácsmesterséghez, a kőfaragáshoz vagy kőműves munkához” – tette hozzá a szakember.
A projekt részleteiről szólva Csesznák Éva kiemelte: az elméleti képzésen egyebek mellett „értékítélő bizottság” játékban vesznek részt a tanulók, ahol a régi épületekről alkotott véleményüket is megfogalmazhatják. Egy múlt századi lakóház valódi dokumentumainak áttanulmányozása után a diákoknak dönteniük kell az épület sorsáról: lebontják, helyben megőrzik vagy múzeumba szállítják. A szituációs játékban a diákok a múzeum, a műemlékvédelmi hivatal vagy az önkormányzat tisztségviselőiként és a ház tulajdonosaiként vagy a település lakóiként érvelhetnek saját igazuk mellett, de egyezségre kell jutniuk.
A program részeként mérnöki ismereteket is alkalmazniuk kell, így alaprajzokat készítenek, pontos méréseket végeznek, a gyakorlati képzésen pedig fűzfavessző kerítést fonnak, vályogtéglát vetnek, falat tapasztanak és boronafalú házmodellt építenek, amelyen a zsúpkötéseket is gyakorolják – említett további példákat a múzeumpedagógus. Az Európai Unió által támogatott Skanzen Örökség Iskola program célja, hogy az iskolai szakismeretek mellett korszerű oktatási módszerek segítségével további speciális tudáshoz juttassa a diákokat, így növelve esélyeiket a munkaerőpiacon – fűzte hozzá Csesznák Éva.
(MTI)
origo.hu
Hatalmas botrányairól terelné el a figyelmet Magyar Péter
