Végre lendületet vehetünk, ha elcsendesülnek a viharok

Pénzügyi kényszerhelyzetet örökölt a kormány, és az euróövezet egyes államainak adósságválsága miatt az idei esztendő is a napi túlélésről szól – nyilatkozta lapunknak Csaba László akadémikus, aki szerint ebben a helyzetben még korai lenne belevágni a nagy átalakításokba.

– A kormány első éve legnagyobb tranzakciós ügyletének számító Mol-részvénypakett visszavásárlása ön szerint bombaüzlet vagy időszerűtlen lépés volt?
– Nem szokványos tőzsdei üzletről van szó, melyben nagypolitikai és stratégiai megfontolások domináltak. Piaci szempontból magasabb áron vettük vissza, mint amennyiért eladtuk, ám ha a tartósan magas olajárak stratégiai jelentőségét vesszük figyelembe, akkor középtávon megérheti, de ezt csak öt-tíz év múlva fogjuk megtudni. Ha nagypolitikai döntésként értelmezzük, akkor a tranzakciónak három eleme van: az orosz tulajdonszerzés és szavazati jog megakadályozása, ezzel kivettek egy tüskét a magyar–orosz kapcsolatokból. Másrészt a kormány mindig fontosnak tartotta az energiaszektort és annak az árképzését, a vétel ebből a szempontból érthető. A harmadik elem a privatizáció lezárása és az állami tulajdonszerzés fontossága, amit Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter már eddig többször is hangsúlyozott. A vétel az államadósságot növeli, ám a költségvetési hiányt nem, márpedig a piacok inkább ez utóbbira figyelnek. Az államadósság-plafon alkotmányban rögzítésébe és a konvergenciaprogramban foglalt államadósság-csökkentésbe mindenesetre nemigen illeszkedik bele.

A teljes interjút a Magyar Nemzet 2011. június 6-i számában olvashatja.