Adósság vagy védelem? A saját biztonságunk is veszélyben van

A NATO-n belüli szolidaritás meggyengülésétől és az európai kontinens biztonsági helyzetének a romlásától tartanak Heather A. Conley és Tim Adams biztonságpolitikai szakértők, mivel az egyre súlyosabb költségvetési helyzetben lévő országok természetesen a védelem területén is komoly megszorításokat kénytelenek végrehajtani. Szerintük a probléma rendkívül összetett, de az egyik kiút lehet a tavaly kötött angol–francia védelmi szövetség mintájának a követése.

Kovács András
2011. 07. 03. 6:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Képzeljék el, mi történne, ha az Afganisztánban működő Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) csak 11 nemzetből állna a mostani 48 helyett, vagy pedig azt, ha csak 90 ezer amerikai katona állomásozna az országban a mostani 132 ezer helyett. Egy ilyen helyzetben vajon folytatná-e az akciót az Egyesült Államok, ha az ott lévő erők száma 25 százalékkal csökkenne? – teszik fel a kérdést a cikk szerzői. A szerzőpáros hasonló kérdéseket vet fel a líbiai akcióval kapcsolatban is, ahol szerintük az egész hadművelet összeomlana, ha az európai résztvevőkben felmerülne a harci cselekmények befejezése.

A biztonságpolitikai szakértők szerint ezek nem csupán hipotetikus feltételezések, mivel az egyre súlyosabb adósságválság miatt az európai országoknak jelentős kiigazításokat kell végrehajtaniuk, amiből a hadügyi kiadások sem maradhatnak ki. Az öreg kontinens vezetőinek növekvő államadósságokkal és a korábbi évekkel szemben jóval kisebb növekedéssel kell számolniuk. A szerzők példaként hozzák fel Görögországot, ahol 2014-re az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 150 százalékra nőhet, Olaszországban 2010-ben vélhetően 118 százalék volt ez az érték, míg Franciaországban 84 százalék.

Beindult a fűnyíró

A kutatók rámutatnak arra, hogy az „öreg kontinens” már meghozta a döntést. Az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, amelyek az európai NATO-tagországok védelmi kiadásainak a 65 százalékát költötték, jelentősen csökkentették a védelmi kiadásaikat. Nagy-Britanniában a következő négy évben 8 százalékkal szeretnék csökkenteni a hadi kiadásokat, és 2014 után is további vágásokat szeretnének. Franciaországban 270 ezerről 225 ezerre kívánják csökkenteni a katonaság létszámát, és a következő három évben ötmilliárd euróval kívánnak kevesebbet áldozni erre a területre. Németországban 250 ezerről 158 ezerre csökkentenék a sereg létszámát, és ezzel párhuzamosan 2015-ig 8,3 milliárd euróval kevesebbet szánnának védelmi kiadásokra – olvasható a tanulmányban.

Az európai katonai lehetőségek korlátozott volta Líbiában annak a rossz jele, hogy az elmúlt évtizedben alulfinaszírozott volt a kontinens védelme – állapítják meg a tanulmány szerzői. Példaként hozzák fel, hogy az Eurofighter pilótáit költségvetési okokból nem tudták kiképezni a szárazföldi harcra, aminek súlyos következményei vannak a líbiai háborúban. 82 Eurofighter gép közül csak négy tudott végrehajtani harci cselekményeket az első három hétben az észak-afrikai országban, ami lényegesen csökkentette az Egyesült Királyság rugalmasságát az akcióban – teszik hozzá.

Veszélyben a szolidaritás

A tanulmány szerzői szerint a megszorítások és a szigorú költségvetési politikák egyértelműen kikezdik a NATO szolidaritását. Anders Fogh Rasmussen, a szervezet főtitkára rámutatott arra is, hogy egy évtizede az USA még a NATO védelmi kiadásainak az 50 százalékát tette ki, míg ma ez az érték 75 százalékra csúszott fel, és a következő években további eltolódás következhet be. A szövetség az erőben és a kapacitásban bízott, ezek közül az egyik megszűnik működni a jövőben – teszik hozzá.

A probléma rendkívül összetett, és nincs egy olyan erő a szervezeten belül, amely képes lenne koordinálni ezeket a megszorításokat. Mégis milyen módon próbálják az ütőképes európai védelmi erő látszatát fenntartani a kontinens országai? – teszik fel a kérdést a szerzők. Szerintük erre a legjobb példa a 2010-ben kötött angol–francia védelmi megállapodás, amely a közös hadgyakorlatokra és akciókra terjed ki.

400 milliárd dollár a tét

Habár a NATO első embere az „intelligens védelem” elképzelést részesíti előnyben, egyelőre nem világos ennek a megvalósítása, mind finanszírozási, mind stratégiai oldalról, és egyelőre az sem világos, hogy az Egyesült Államok hogyan kívánja a szövetséggel együtt 400 milliárd dollárral csökkenteni a kiadásokat – hangsúlyozzák a tanulmány szerzői.

Robert Gates amerikai védelmi miniszter attól óvta a NATO európai tagországait, hogy a védelmi kiadások ilyen súlyos meghúzása a biztonság és a béke rovására fog menni a 21. században. Az európai közvéleménynek és politikai elitnek jelentős averziói vannak a fegyverkezéssel és ennek következményeivel kapcsolatban, de képzeljék, ez a leszerelés már megtörtént – zárul a cikk.

(csis.org)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.