Képzeljék el, mi történne, ha az Afganisztánban működő Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) csak 11 nemzetből állna a mostani 48 helyett, vagy pedig azt, ha csak 90 ezer amerikai katona állomásozna az országban a mostani 132 ezer helyett. Egy ilyen helyzetben vajon folytatná-e az akciót az Egyesült Államok, ha az ott lévő erők száma 25 százalékkal csökkenne? – teszik fel a kérdést a cikk szerzői. A szerzőpáros hasonló kérdéseket vet fel a líbiai akcióval kapcsolatban is, ahol szerintük az egész hadművelet összeomlana, ha az európai résztvevőkben felmerülne a harci cselekmények befejezése.
A biztonságpolitikai szakértők szerint ezek nem csupán hipotetikus feltételezések, mivel az egyre súlyosabb adósságválság miatt az európai országoknak jelentős kiigazításokat kell végrehajtaniuk, amiből a hadügyi kiadások sem maradhatnak ki. Az öreg kontinens vezetőinek növekvő államadósságokkal és a korábbi évekkel szemben jóval kisebb növekedéssel kell számolniuk. A szerzők példaként hozzák fel Görögországot, ahol 2014-re az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 150 százalékra nőhet, Olaszországban 2010-ben vélhetően 118 százalék volt ez az érték, míg Franciaországban 84 százalék.
Beindult a fűnyíró
A kutatók rámutatnak arra, hogy az „öreg kontinens” már meghozta a döntést. Az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, amelyek az európai NATO-tagországok védelmi kiadásainak a 65 százalékát költötték, jelentősen csökkentették a védelmi kiadásaikat. Nagy-Britanniában a következő négy évben 8 százalékkal szeretnék csökkenteni a hadi kiadásokat, és 2014 után is további vágásokat szeretnének. Franciaországban 270 ezerről 225 ezerre kívánják csökkenteni a katonaság létszámát, és a következő három évben ötmilliárd euróval kívánnak kevesebbet áldozni erre a területre. Németországban 250 ezerről 158 ezerre csökkentenék a sereg létszámát, és ezzel párhuzamosan 2015-ig 8,3 milliárd euróval kevesebbet szánnának védelmi kiadásokra – olvasható a tanulmányban.
Az európai katonai lehetőségek korlátozott volta Líbiában annak a rossz jele, hogy az elmúlt évtizedben alulfinaszírozott volt a kontinens védelme – állapítják meg a tanulmány szerzői. Példaként hozzák fel, hogy az Eurofighter pilótáit költségvetési okokból nem tudták kiképezni a szárazföldi harcra, aminek súlyos következményei vannak a líbiai háborúban. 82 Eurofighter gép közül csak négy tudott végrehajtani harci cselekményeket az első három hétben az észak-afrikai országban, ami lényegesen csökkentette az Egyesült Királyság rugalmasságát az akcióban – teszik hozzá.
Veszélyben a szolidaritás
A tanulmány szerzői szerint a megszorítások és a szigorú költségvetési politikák egyértelműen kikezdik a NATO szolidaritását. Anders Fogh Rasmussen, a szervezet főtitkára rámutatott arra is, hogy egy évtizede az USA még a NATO védelmi kiadásainak az 50 százalékát tette ki, míg ma ez az érték 75 százalékra csúszott fel, és a következő években további eltolódás következhet be. A szövetség az erőben és a kapacitásban bízott, ezek közül az egyik megszűnik működni a jövőben – teszik hozzá.
A probléma rendkívül összetett, és nincs egy olyan erő a szervezeten belül, amely képes lenne koordinálni ezeket a megszorításokat. Mégis milyen módon próbálják az ütőképes európai védelmi erő látszatát fenntartani a kontinens országai? – teszik fel a kérdést a szerzők. Szerintük erre a legjobb példa a 2010-ben kötött angol–francia védelmi megállapodás, amely a közös hadgyakorlatokra és akciókra terjed ki.
400 milliárd dollár a tét
Habár a NATO első embere az „intelligens védelem” elképzelést részesíti előnyben, egyelőre nem világos ennek a megvalósítása, mind finanszírozási, mind stratégiai oldalról, és egyelőre az sem világos, hogy az Egyesült Államok hogyan kívánja a szövetséggel együtt 400 milliárd dollárral csökkenteni a kiadásokat – hangsúlyozzák a tanulmány szerzői.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter attól óvta a NATO európai tagországait, hogy a védelmi kiadások ilyen súlyos meghúzása a biztonság és a béke rovására fog menni a 21. században. Az európai közvéleménynek és politikai elitnek jelentős averziói vannak a fegyverkezéssel és ennek következményeivel kapcsolatban, de képzeljék, ez a leszerelés már megtörtént – zárul a cikk.
(csis.org)
Rekordmennyiségű illegális cigit találtak egy kamionban Zalában - videó