Az oroszok nem akarnak tovább rettegni, sem elrettenteni

Oroszország felajánlotta, hogy a NATO-tagállamokkal együtt kölcsönösen lemond az elrettentésről, és a közös biztonsági problémák megoldása felé szeretne fordulni – mondta Szergej Lavrov az Oroszország–NATO tanács nagyköveti szintű ülésén hétfőn Szocsiban.

MNO
2011. 07. 04. 9:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tanácskozás után az orosz külügyminiszter elmondta: Moszkva kifejtette az európai rakétavédelemmel kapcsolatos álláspontját, és hangsúlyozta, hogy a tárgyalások nem úgy haladnak, ahogyan azt Moszkva a lisszaboni csúcs után elvárta volna, de a párbeszéd folytatódik.

Andres Fogh Ramussen, a NATO főtitkára azt hangsúlyozta, hogy Oroszország és a NATO álláspontja a rakétavédelem területén való együttműködésre vonatkozóan „közeledett”. A felek tisztázták álláspontjaikat a tervek, az erők és az eszközök vonatkozásában, „és még egyszer megerősítették az együttműködés iránti elkötelezettségüket” – mondta. Rasmussen megelégedéssel szólt a szocsi tanácsülésről, és kiemelte, hogy mindkét fél kész az együttműködés további erősítésére, és reményének adott hangot, hogy a rakétavédelem kérdésében sikerül megállapodásra jutni a Chicagóban nem egész egy év múlva tartandó, következő csúcson.

Áttörést jósoltak

A Kommerszant című orosz lap hétfői számában azt írta, hogy a tanácsülés idején Dmitrij Medvegyev orosz elnök és Rasmussen között tartandó találkozó áttörést hozhat az európai rakétavédelem területén való együttműködésben. A lap értesülése szerint Oroszország ultimátumot szándékozott adni a NATO-nak: egy év alatt megállapodnak a kérdésben, vagy Oroszország létrehozza saját lég- és űrvédelmét, megnöveli csapásmérő rakétaerejét nyugati határain, és akár felmondja a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló START–III. szerződést. Az orosz lap forrásai azt is hozzátették, hogy a forgatókönyv megvalósítása nem függ attól, ki lesz Oroszország államfője a jövő évi választás után.

Lavrov tájékoztatása szerint az orosz fél felvetette a tanácskozáson az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú, Líbiáról elfogadott határozata tiszteletben tartásának kérdését is. Oroszország szerint a határozatot túlságosan szabadon interpretálják. Lavrov emlékeztetett rá: a NATO nemrég elfogadott stratégiai koncepciójában leszögezi, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. Rasmussen ezzel kapcsolatban határozottan kijelentette, hogy a NATO Líbiában nem sérti meg a BT mandátumát, hanem szigorúan azzal összhangban cselekszik, amennyiben a határozat megengedi minden erő és eszköz alkalmazását annak megakadályozására, hogy támadás érje a civil lakosságot. „Mindaz, amit a NATO és partnerei Líbiában tesznek, megfelel ennek a mandátumnak” – mondta. Hozzátette, hogy a NATO kész megvitatni az orosz féllel a líbiai hadműveletet és minden más kérdést az Oroszország–NATO tanácsban.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.