Nem az idén készült a sok vitát kiváltó felmérés

Nem az idén, hanem még 2009 végén készült az a szlovákiai magyarokat is érintő nemzetközi felmérés, amelynek nemrég közzétett eredményei nagy érdeklődést és vitát váltottak ki a szlovákiai magyarság körében.

MNO
2011. 07. 01. 8:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Sme című pozsonyi liberális napilap június 18-i számában közöltek szerint a szlovákiai magyarok több mint kétharmada otthon érzi magát Szlovákiában, hazájának tartja az országot, és állítólag nem akar magyar állampolgárságot. A Felvidék Ma című hírportál most kiderítette, hogy a szlovákiai magyarok körében a felmérést 2009 novemberében és decemberében végezték el. A hírportál megszerezte a 45 oldalas jelentést is, amelyből kitűnik, hogy a kérdések megfogalmazása nem volt olyan egyértelmű, ahogy az az eredmények alapján tűnik, s az egész anyag másféle értelmezésre is lehetőséget ad.

„De a felmérés kérdése sem úgy volt megfogalmazva, hogy valaki akarja-e a magyar állampolgárságot, hanem hogy mit tart fontosnak ahhoz, hogy valakit igazi magyarnak tekinthessünk. A válaszadók 38 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar állampolgárság ehhez szükséges, ez viszont nem válasz arra a kérdésre, hogy akarja-e a magyar állampolgárságot. A magyarságot pedig sokkal többen (két és félszer annyian) tartják a legfontosabb identitásbeli jellemzőnek, mint a szlovák állampolgárságot!” – olvasható a honlapon.

A szerző, Oriskó Norbert szerint „hasonlóan zavaros az a következtetés, hogy a szlovákiai magyarok otthon érzik magukat Szlovákiában, amely országot a hazájuknak tartják. Ezt a következtetést a következő kérdésből adott válaszokból vonták le: Amennyiben lenne rá lehetősége, és kapna rá anyagi támogatást, elköltözne más országba? Erre a kérdésre a megkérdezettek 7,2 százaléka válaszolt egyértelmű igennel, valószínűleg igennel 15,9 százalék. Azt, hogy nem, a megkérdezettek 68,7 százaléka mondta. A kérdés viszont nem arról szól, hogy a felvidéki magyar mit tart hazájának, hanem hogy hová kötődik. A szlovákiai magyarok pedig kimondták: nem hagyják el szülőföldjüket!”

Gyurgyík László szociológus a hírportál érdeklődésére elmondta: ő is betekintett a felmérésről készült jelentésbe, a közvélemény-kutatás szerinte korrekt módon zajlott, de teljesen más kérdés, hogy annak eredményeit ki hogyan értelmezi, tálalja. „Jómagam leginkább az eredeti forrástáblázatokat keresem. Ahol látom a számokat, értelmezések nélkül. A kommentárok ugyanis még ugyanazon felmérés ismertetéseinél is nagyban különbözhetnek. Ez nem új keletű dolog. Emlékezzünk csak a Churchillnek tulajdonított mondásra: Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok!” – nyilatkozta Gyurgyík.

A felmérésre az Európai Bizottság ENRI-East projektjén belül került sor, amely a Kelet-Európában élő etnikai kisebbségek identitástudatát kutatta. A kutatást nyolc országban végezték: Oroszország kalinyingrádi területén, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Litvániában, Lettországban, Magyarországon és Szlovákiában. A nyolc országból 2009-ben mintegy 7000 személyt kérdeztek meg, ebből 801-en voltak a szlovákiai magyarságból.

A szlovákiai közvélemény-kutatást a Focus ügynökség bonyolította le 2009 novemberében és decemberében. A felmérés reprezentatív, a minta kiválasztásánál figyelembe vették a megkérdezettek nemét, műveltségét, és főleg a lakóhely szerinti (regionális) megoszlást. A szlovákiai felmérést Ladislav Machácek, a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem professzora vezette.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.